Erzsébet-kultusz. 1. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között - Budapesti Negyed52. (2006. nyár)

Templomok

A királyné emlékének megörökítésére emelt másik ismert templom 9 a nagy nemzeti összefogással megépült budapesti Örökimádás templom, melyet Erzsébet halálának tizedik évfordulóján adtak át. A merényletet követően a Központi Oltáregyesület,

510 mely már régóta szeretett volna templomot építtetni az oltáriszentség örök imádásáta, céljai megvalósítását egy Erzsébet-emléktemplom gondolatával kapcsolta össze: „Mikor az egész nemzet jóságos királynéját gyászolta, akkor született meg az a hatalmas, szép gone to tat: az örökimádás templomát egybe kell kapcsolni a szeretett királyné nemi muló emlékével. " Eszmei hátterét a királyné emlékezetének megőrzésére irányuló szimbolikus cselekedetek között özv. gróf Cziráky Jánosné fogalmazta meg: „A szobor szép, ele csak történelmi emlék lesz - ele a keresztény magyar szivet ez még nem elégíti ki [...] temp lomot kell emelne mely örökké élő szeretetnek lesz csarnoka, hol szívből szakadó imádság által állandóan összeköttetésben maradunk nagy királynénk halhatatlan lelkével. "

512 „A megboldogult Erzsébet királyné emlékére emelendő Örök imádás temploma gyűjtő bizottsága"

013 1898. november 10-én alakult meg.

514 A tervet özv. gróf Cziráky Jánosné terjesztette az uralkodó elé,

jlj aki beleegyezését adta ahhoz, hogy a fővárosban szeretett hitvese emlékérc templomot emeljenek. Fővédnöknek Mária Valéria főhercegnőt kérték fel. Központi gyűjtőbizottságot alakítottak, amely minden megyében és nagyobb városban megkezdte működését. Az Egyházi Közlöny-ben 1898. december 2-án tették közzé felhívásukat, adakozásra kérve a katolikus híveket, és a két eszme egybekapcsolását, illetve a templom nemzeti emlékezetben betöltendő remélt szerepét is megfogalmazták: „...nemsokára felépül ez a templom Erzsébet királynénk emlékezetére, melyben Örökké fog imáelieitui a legfelségesebb Oltáriszentség, melybe százezrek fognak zarándokolni, hogy megmutassák hitükéi Isten és kegyeletüket a magyarok elhuny/ ktu >• • < , »516 ralynéja iránt. A gyűjtés országos megindulásával jelentős pénzösszeg gyűlt össze, amely még nem volt elegendő a tervek megvalósulásához, ezért Vaszary Kolos hercegprímás 1899. augusztus 21-én kelt, a főegyházme509 Erzsébetfalván (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye) 1909-ben adták át az „Erzsébet királyné fogadalmi temploma" nevet viselő új katolikus templomot. Magyarország vármegyéi és városai. Pest-PilisSolt-Kiskun vármegye, szerk.: Borovszky Samu. Bp., Légrády Testvérek, I. köt. 62. old. sió Az örökimádás eszméje 1840-ben indult Brüsszelben, melynek alapgondolata a megszakítás nélkül imádni az Oltáriszentséget. A magyarországi oltáregyesület 1882-ben alakult meg. 511 Egyházi Közlöny 1908. szeptember 11. Nr. 37. 575. old. 512 Nogáll László: Jelentésszerú beszéd Erzsébet királyné emlékére az ország tővárosában emelendő Örökimádás-templom fölépítése érdekében Csanádvármegyében megindított mozgalomról. Bp., Stephaneum, 1899. 5-6. old. 513 Tiszteletbeli elnöknek Vaszary Kolost, elnököknek özv. gróf Cziráky Jánosnét és gróf Zichy Nándort választották meg. 5M Egyházi Közlöny 1898. november 11. Nr. 46. 733-734. old. sis Vasárnapi Újság 1899. szeptember 10. 614. old. 516 Egyházi Közlöny 1898. december 2. Nr. 49. 778. old.