Tanulmányok a szexturizmusról - Budapesti Negyed 51. (2006. tavasz)
SHEILA JEFFREYS: Szexturizmus, avagy „Csinálják ezt nők is?"
vc vagy félelemmel, mert nem tudod ki a rossz és ki a jó" (142). Azt is elmesélik a nők, hogy vagy tequilával vagy ganjával kiütik magukat, hogy módjuk legyen nem tudomást venni a férfiról, aki használatba veszi a testüket. Az egyik nő így fogalmazott: „Szeretem a munkámat, de gyűlölöm a szex miatt. Leszólít egy fickó, akitől undorodsz, de hát fizet. Szexelsz vele. Ami szörnyű. Belesajdul a szíved... A pasas ocsmány, püffedt fehér a bőre, plöttyedt a húsa, annyira, hogy sikítani lenne kedved" (150). A prostituált nők bántalmazásához vezető férfi erőfölény a parti fiúk esetében oda vezet, hogy ha a kapcsolat túlnyúlik a nyári vakáción, turistapartnereikkel szemben erőszakosan kezdhetnek föllépni. A Kempadoohoz és Sanchez-Taylorhoz hasonló kutatók, csak azért, hogy a nőket is a szexturisták körébe sorolhassák, erősen hangsúlyozzák a turistanők a helyi férfiakkal szembeni gazdasági fölényét. De ez az egyetlen előnyük partnereikkel szemben, s ez nem szükségszerűen múlja fölül a „fiúk" hatalmát felettük, amely viszont a társadalmi nemi hierarchia szerinti magasabbrendősegükből adódik. Sanchez-Taylor vizsgálata szerint (2001) egy csomó nő, aki hozzáment helyi szeretőjéhez vagy összeköltözött vele, hirtelen „rendkívül kiszolgáltatott helyzetben találta magát", s amikor panaszt tett a rendőrségen, semmi nem történt (uo., 761). Véleménye szerint tehát „a fehér nőket megfoszthatja fehérember privilégiumaiktól, ha egy feketével hosszantartó szexuális kapcsolatra lépnek" (uo.) J . A nők gazdasági és faji előnye a férfiak a nemek közötti hierarchiában élvezett előnyét csupán időlegesen és meglehetősen speciális felállásokban képes fölülírni. Ezért válik érthetővé, hogy miért nincsenek női „szexpatriálók" (Seabrook 2001), azoknak a férfiaknak a nőnemű megfelelői, akiknek otthonról húzott nyugdíjuk lehetővé teszi, hogy letelepedhessenek egy olyan üdülőhelyen, ahol a pénzük elégnek bizonyul arra, hogy a rendelkezésre álló nőkből mindig vásárolhassanak maguknak. A fehérember-privilégium és az anyagi helyzet jelentette privilégium kevésbé tonik kikezdhetetlennek, mint a „magasabb" nemi osztályba tartozás. A férfi szexturisták is, a turistanőkkel összeálló „szépfiúk" is annyi hasznot bizonyosan húznak szexuális kapcsolataikból, hogy azok segítik érvényre juttatni a nemüknek kijáró magasabbrendű státust. A nők, a maguk nyári szexuális élményeivel semmiféle magasabb rendű szociális pozíciót nem tudnak érvényesíteni. „Nőiségük" - mint azt egynémely kommentátor megjegyzi (lásd Kempadoo 1999b) - gazdagodhat ugyan ezektől az élményektől, de a nőiesség nem biztosít a nőknek magasabb szociális státuszt. O'Connell Davidson Thaiföldre igyekvő férfi szexturistákről szóló munkája azt demonstrálja, hogy a férfiakat leginkább motiváló vágy: „úgy élni, mint a királyok" vagy a „playboyok" (O'Connell Davidson 1995:45). A férfiak olyan örömökből részesülhetnek, melyek a katalógus alapján kiválasztott és a megrendelőnek postai úton leszállított mennyasszonyoktól kezdve s Lásd számunkban a 131. oldalon.
