Tanulmányok a szexturizmusról - Budapesti Negyed 51. (2006. tavasz)

SHEILA JEFFREYS: Szexturizmus, avagy „Csinálják ezt nők is?"

nők (ha a patriarchális berendezkedésű tár­sadalom nem őrködnék szigorúan afölött, hogy miként konstruálódhassák a szexuali­tás) ugyanúgy használnának prostitúciós célra férfiakat és nőket, mint a férfiak. Ez a megközelítés „lehántja" a prostitúcióról an­nak a társadalmi nemi szerepek általi meg­határozottságát. Jelen írás amellett érvel, hogy a „női szexturizmusnak" hívott jelen­ség és a férfi szexturisták viselkedése közöt­ti különbségek igazából alapvetőkés mélyre hatolok, és hogy a nőket egyszerűen nem le­het a szexturizmussal kapcsolatba hozni. Fel kell tárnunk, mi motiválja azokat a tu­rizmus- és prostitúció-kutatókat, akik a nő­ket szexturistaként akarják láttatni az elemzéseikben, és rá kell mutatnunk azok­ra a problémákra, amelyek ebből a felfogás­ból adódnak. Habár a „szexturizmus" kifejezést álta­lában azoknak a turistáknak a viselkedésé­re értik, akik azzal a céllal kelnek útra, hogy célállomásukon az ottani nőket pénzért szexuális szolgáltatások nyújtására bírják, létezik egy tágabb értelmezése is. Nem kell vele szükségszerűen együtt járnia a prostitúciónak. Az a turista is „szexben utazik", aki elvárja, hogy a nyaralás valami­lyen (természetesen nem üzleti alapú) sze­xuális kaland élményét is hozza magával ­akár más turistákkal, akár a meglátogatott európai ország helyi bennszülötteivel. Clift és Carter Tourism and Sex (2000) című könyvének második fele teljes egészében olyan tanulmányokat tartalmaz, amelyek a turistáknak nyaralás során idegenekkel folytatott szexuális kapcsolatait elemzik. Valóban akadnak a turisták között olyanok is, akik a szexuális élményszerzés céljával utaznak ugyan, de (mint például a Florida vagy Ibiza homoszexuális üdülőhelyeit fel­kereső meleg férfiak) nem a pénzen vásá­rolható fajtára vágynak (Clift és Forrest 2000). Társasutazásra befizető nőket is motiválhat az az eshetőség, hogy majdcsak „lesz valami" köztük és valamelyik utastárs között (Khan el a/. 2000). A „romantikus ka­land" lehetőségét csöppet sem bánó nők aztán belekeverednek egy olyan szexuális kalandba, amelyre nem számítottak, sőt, talán nem is akarják „teljes szívből", de már nem képesek visszautasítani (Thomas 2000). Egyre szükségesebbnek tűnik új fo­galmak létrehozása a nyaralás alatti szexuá­lis kapcsolatok sokszínűségének adekvát visszaadására. Eehet, hogy a „prostitúció­turizmus" a legalkalmasabb kifejezés arra a viselkedésre, amikor férfiak kimondottan azért utaznak, hogy pénzen vásároljanak szexuális szolgáltatásokat (Jeffreys 2000a). Ezt az aktivitást „szexturizmusnak" nevez­ni azért eufémizmus, mert a vidámság és szórakozás képzetét sugallva elfedi, meny­nyire sérülnek ebben a prostituálódott helybéliek és helyi közösségek. A „szextu­rizmus" kifejezést ezért a turizmus azon változataira kellene korlátozni, amelyek so­rán férfiak és nők azért utaznak valahová, hogy ott szexuális kapcsolatokba bonyolód­janak, szexuális élményekhez jussanak - de kifejezetten nem üzleti alapon. A turistanők viselkedésére azonban ta­lán jóval inkább illik a „románc-turizmus" kifejezés. A Eruitt-LaFont szerzőpáros ki­fejti, hogy az általuk bevezetett fogalom segítségével visszaadható, miben különbö­zik az, ami a turistanők s helybéli szexuális partnerük között zajlik, a szexturizmustól. Abban, nevezetesen, hogy „ezek a kalan­dok a románc és a hosszú távú kapcsolat

Next

/
Oldalképek
Tartalom