Tanulmányok a szexturizmusról - Budapesti Negyed 51. (2006. tavasz)
JULIA O'CONNELL DAVIDSON - JACQUELINE SANCHEZ-TAYLOR: A fantázia szigetei
es minden lehetséges módon gúny tárgyává teszik, amiért áthágott egy faji alapú szexuális határvonalat, melyet, meggyőződésük szerint, nyíltan és nyilvánosan nem lenne szabad áthágni. Azok a dominikai nők, akikkel az ilyen rasszista férfiak szívesen lépnek szexuális kapcsolatra, világos bőrűek, a hajuk nem göndör (ez érvényes Kubára is, s valamennyi latin-amerikai országra, ahol terepmunkán jártunk). Nem is „niggernek" aposztrofálják őket, hanem KBBG-ként, kis barna baszógépként emlegetik őket. A KBBG átfogó kategória, ide sorolják mindazokat a női Másokat, akiket nem fehérnek vagy „afrikainak" ítélnek. Az elnevezést a Délkelet-Ázsiában állomásozó amerikai katonai alakulatokban találták ki; nemcsak militarista és imperialista konnotációi nyilvánvalóak, hanem az is, hogy éppen sértő és ellenséges felhangjai miatt nagyon is népszerű a használata az ilyen fajta szexturisták között, akiknek jelentős hányada szolgált valaha a fegyveres erőknél vagy (s ez bizony nyugtalanító) az Egyesült Államok rendőrségében teljesítettek vagy teljesítenek szolgálatot -, a maradéka meg azon búslakodik, hogy nem juthatott el Vietnamba, hogy meg- és kiélhesse a férfidicsőség faji-szexuális formákba öltöztetett fantáziaképeit. Shrage és Krushe-MountBurton megjegyzései a hiperszexuális Másokról szóló fantázia-képzelgések és a fehér nő szexuális tisztaságát övező mítoszok közötti összefüggésekről abban is hasznosnak bizonyulnak, hogy segítenek megértenünk az ebbe a típusba tartozó szexturista világképét. Árulkodó ezzel kapcsolatban egy szexturisták által szexturistáknak fenntartott, „Miért nem kell fehér nő?" című internetes honlapról kölcsönzött részlet. Kérdés: Arról volna-c szó, hogy a fehér nők többet várnak szex közben a partnerüktől, és a férfiak ennek nem nagyon tudnak eleget tenni? Válasz: Nem. Az én esetemben csak arról van szó, hogy nem elég hosszú a farkam, hogy fölérjen addig a piedcsztálig, amin ünnepeltetik magukat. Ha a fehérember mivolt dominanciának tételeztetik, a nőt pedig alárendelt szerepkörűnek képzelik, akkor a „fehér nő" csak valami ellentmondásos dolog lehet. Mint Young megjegyzi: „A fehér férfi számára a fehér nő az En-t is és a Másikat is megtestesíti. Lebegő a státusa. A közös faji hovatartozás eleme erősítheti az Én-érzetet, de fenyegetheti és zavarhatja is szexuális Mássága okán" (1996:52). A fehér felsőbbrendűség elkötelezettjeinek muszáj piedesztálra emelniük a fehér nőt (aki fajilag, erkölcsileg és szexuálisan tiszta), hiszen fehérség és civilizáció egymás szinonimái, a „civilizáció" pedig az alantas állatiasság ellentéteként konstituálódik. De attól, hogy muszáj ezt tenniük, arra kényszerülnek, hogy állandóan megtagadják mindazt, amit saját természetüknek hisznek, és szükségletüknekvélnek, így aztán a fehér nő mélységes ressentimení-juk célpontjává lesz. Nem minden, a karib térségben megforduló szexturista férfi vevő erre a nyílt, gyalázkodó rasszizmusra. Az az igazság, hogy 3 Az eredetiben LBFM - little brown fucking machines (A fordító)