Tanulmányok a szexturizmusról - Budapesti Negyed 51. (2006. tavasz)

LÉDERER PÁL: Gondolatok a prostitúcióról a szexturizmus ürügyén

osztályharcnak" a törtenete - fogalmazzák meg rendre -, hogy a férfiak természetadta joguknak tekintik, hogy szexuális igényei­ket a nőkre - akár törvény szabta kerete­ken belül, akár azokon kívül - kielégítsék, s e jogukat érvényesítik is: vagy feleséget szereznek maguknak, vagy prostituáltakat használnak. Mindkét esetben arról van szó, hogy nyers vagy burkolt hatalmi erőfölénnyel kizsákmányolják a nőket. 23 E tény, ha kü­lönböző díszletekbe öltöztetve s különféle színfalak között zajlott is a történelem fo­lyamán, lényegét tekintve - úgymond ­invariáns... Ezért válhat történelem felettiJe­lenséggé, melynek „magyarázatára" elég­telenek a történelmi, társadalmi okkeresé­sek. Azoknál mélyebbre hatoló természettör­vényekre kell hivatkozni. Furesamód, a szexualitás és a nemi sze­repek gyakran hivatkozott biológiai deter­mináltságát tudománytalan, eélzatos ideo­lógiaként teljes joggal elvető radikális feministák ezen a ponton maguk is vissza­zuhannak a biológiai determinizmus szem­léletrendszerébe. Férfi és nő között a sze­xualitáshoz való viszonyukat illetően lényegében a (férfi és női lélek közötti lé­nyegi különbség megmutatkozásának te­kintett) pénétrât ív szex miatt nem lehet egyenlőségjelet tenni. 24 Gondolatmenetük, egyáltalán nem véletlenül, a háború analó­23 A két változat között a különbség csak annyi, hogy az előbbi privát, a második pedig közösségi tulajdonlás formájában teljesíti be a nő kizsákmányolását. 24 Ebből következően, még amikor elismerik is, hogy előfordulhat, hogy nők vásárolják meg férfi prostituáltak szolgáltatásait, akkor is görcsösen tagadják, hogy ez „ugyanaz a dolog" lenne. Nem annyira arra hivatkoznak ugyanis, hogy ez sokkal ritkábban fordul elő, mint a tipikusnak tekinthető giájára épít. Egy háborúban a hódító, a táma­dó fél - más szóval az agresszor az, aki behatol a valaki más tulajdonát jelentő területre, hogy a másiknak kárt okozzon, megfossza valamijétől, elvegye szabadságát. (Mintha csak a Marseillaise sorait hallanánk a kény uralmáról, nép és haza letöréséről, rabszol­gasorba hurcolásról.) A behatolás ténye a nemi aktusban sem lehet egyéb, mint ag­resszió; „elszenvedése" így persze nem is él­hető meg másként csak szenvedésként. Hogy lehetett volna más analógiát is találni e férfi és nő között megeső, részben biológiai inter­akcióra, nem pont a háborút?... Bizonyára. Csak az nyilván nem felelt volna meg a tu­dománytalan és célzatos ideológiának. Ismételjük meg: a prostitúciós adás-vé­tel nem szabad kontraktus, természeténél fogva soha nem is lehet az, mert a prostituált természetesen nem kívánhatja a szexuális együttlétet ügyfelével, 25 nincs benne igazi egyetértés az aktust illetően, a kliens csu­pán megvásárolja - testével együtt - a bele­egyezését is. S mivel a megvásárolt bele­egyezés nem jelenti az aktus igazi akarását, az, lényegét tekintve, nemi erőszak marad, amit az adásvétel csak elmismásol. Az, hogy egy fazon pénzt ad egy nőnek vagy egy gyereknek annak fejében, hogy bizo­nyos aktusokat végrehajtson, mit sem vál­toztat azon a tényen, hogy az illető nemi „fordított fölállás", hanem arra, hogy egy férfi még prostituáltként sem lehet nőhöz hasonlíthatóan kizsákmányolt aktora a szexuális aktusnak. (Lásd ehhez majd bővebben Sheila Jeffreys tanulmányát.) 25 A prostitúciós keretben zajló szexuális kapcsolat csak sérülést okozhat egy nőnek. Hogy miért? Mert benne a szex dehumanizált. Hogy miért az? Mert prostitúciós viszony keretében zajlik..

Next

/
Oldalképek
Tartalom