A bűnös Budapest - Budapesti Negyed 47-48. (2005. tavasz-nyár)

BŰNÖK ÉS SZÁMOK - HORVÁTH J. ANDRÁS: Költői látomás - főkapitányi láttamozási a „Híd-avatás" alakjai

Költői látomás főkapitányi láttamozás: a „Híd-avatás" alakjai Budapest öngyilkosai 1877-ben HORVÁTH J. ANDRÁS J

óllehet ma már csaknem áttekinthetetlen tömegű ismeretanyag áll rendelkezésre a szuicidológiai kutatások számáta, s többféle - szociológiai, pszichológiai és biológiai indíttatású - megközelítés firtatja a komplex hátterű jelenség lehetséges magyarázatait, az oki mechanizmust mégsem tekintik igazán feltártnak a téma szakértői. A legfőbb probléma a külső, a szűkebb vagy tágabb humánkörnyezeti és a belső, a személyiségkomponensek által determinált tényezők elkülönítésének és hatásmechanizmusaik nyomon követésének nehézségében rejlik.

1 Az öngyilkossági esetek folyamatos növekedésétől a 19. század közepétől fogva rendelkeztek viszonylag pontos statisztikai adatokkal a korabeli demográfusok, majd szociológusok. Konzervatív színezetű társadalomkritikai attitűd nyomán sok esetben hangsúlyozták a külső tényezők meghatározó szerepét. A 20. század második felétől viszont inkább az individuálpszichológiai és pszichiátriai megközelítések, míg legújabban - egyfajta sajátságos szemléleti visszakanyarodás gyanánt - ismét a bioló1 Az elméleti megközelítések jó áttekintését adja: Temesváry Beáta: Az önpusztító agresszió. In: Az agresszió világa. (Szerk.: Hárdi István). Medicina, Bp., 2000.127-159. old.; Buda Béla: Dürkheim után. Az öngyilkosság szociológiai és szociálpszichológiai kutatásának eredményei és feladatai. \n:A deviáns viselkedés szociológiája. (Szerk.: Andorka Rudolf - Buda Béla Cseh-Szombathy László). Gondolat, Bp., 1974. A továbbiakban: A deviánsKezdi Balázs:/! negatív kód (Kultúra és öngyilkosság). Pannónia Könyvek, Bp„ 1995.