A bűnös Budapest - Budapesti Negyed 47-48. (2005. tavasz-nyár)

A BŰNÖSÖK METAFORÁI - VARGHA DÓRA: A bűn medikalizálása

asszony egész életén át betegeskedik, nagy fájdalmai vannak, nehezen hozza a világra a gyermekét, a ki megvakulhat. Türelmet­len, szeszélyes az ilyen asszony, valóságos keresztje lesz az urának, a mit az különben meg is érdemel." 1 ' 4 A nemi betegség tehát a nők személyi­ségére, lelkivilágára is jelentős befolyással van. Ebben a felfogásban a nő lelki folyama­tait szorosan befolyásolják a nemi szervei, s hasonló nézet uralkodik a 19. század végén a hisztériával kapcsolatos orvosi diskutzus­ban is. A betegséget szinte mindig a férfi viszi a házasságba. Róna Sámuel nemi betegsé­gekről szóló könyvében kivételes esetnek tartja azt, ha a nő. aki „egy titkolt kaland emléke gyanánt hozza haza és nyújtja kár­pótlásul férjének a syphilist", fertőzi meg a Az ellenőrzött szexualitás A tendeletek és törvények, valamint a sza­bályozást és közegészségügyet tátgyaló or­vosi irodalomból világosan látszik, hogy a ko­rabeli felfogásban a nemi betegségek terjesztésének egyetlen tizikócsoportját a nők jelentették, míg a férfi, azaz az ügyfél „bűnösségének" kérdése fel sem merült. A nemi bajok megfékezése egyet jelentett a prostitúció megfékezésével. Ugy tűnt, hogy ennek egyetlen hatásos módszere van: a prostituált testének szigorú felügyelete. Az orvosok számára az egyik legsúlyo­sabb problémát a titkos prostitúció, az el­lenőrizetlen kéjnő jelenti, aki kivonja ma­gát az éber őrködés alól, s potenciális fettőző gócként veszélyezteti a társadal­mat. A titkos ptostitúció mértékét nagyon nehéz volna meghatározni, hiszen lényegé­ből fakadóan nem áll a rendelkezésünkre nyilvántartás. A becslések szerint azonban a titkos kéjelgők száma többszöröse volt a nyilvános, bejegyzett prostituáltakénak." 6 A titkos prostitúció elterjedtségére utalnak azok az újsághirdetések is, amelyekben magánorvosok reklámozzák titkos betegsé­gek gyógyítása. Ha megbetegedtek - az esetleges rendészeti következményektől tartva -, a titkos prostituáltak szívesebben fordultak magánspecialistákhoz. A magán­praxisoksikereseknek bizonyultak, némely orvos, csupán hirdetésekre évi 30-40 000 osztrák forintot fordított." 7 A szabályozás a prostituáltak minél szé­lesebb körű ellenőrzésére tötekedett. A bordélyrendszer sikertelen felügyeletét követően a hatóság legalizálta a magánpros­titúciót, majd az alkalmi prostitúcióra is ki­terjesztette befolyását. A hivatalosan enge­délyezett formákat orvosi és közegész­ségügyi, míg a kontrollt nélkülöző prostitú­ciót büntetőjogi hatáskörbe vonta. A titkos prostituáltat bűnözőként, míg a prostitúció ellenőrzött formáit legális szolgáltatások­ként kezelték a hatóságok." 8 Az orvosok egyetértettek a prostituált szigorú ellenőrzésével, ugyanis az állam kő­in Pándy Kálmán: I. m, 96-97. old. 115 Róna Sámuel: I. m. 1 1 G Forrai Judit: I. m. ír/ Miklóssy János: A budapesti prostitúció története. Népszava Kiadóvállalat, Bp„ 1989. us Gyáni Gábor: Könyörületesség, fegyelmezés, avagy a szociális gondoskodás genealógiája. Történelmi Szemle, 1999/1-2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom