A bűnös Budapest - Budapesti Negyed 47-48. (2005. tavasz-nyár)
A BŰNÖSÖK METAFORÁI - VARGHA DÓRA: A bűn medikalizálása
kozó orvosi irodalomban visszatérő félelemként jelenik meg a nemzeti test degenerációja, egész nemzedékek, sőt, az egész emberi faj sorsa feletti aggodalom. A prostituált teste elsősorban a nemi betegségek terjesztése által veszélyezteti az egészséges társadalmat. Az orvosok számára főként a szifilisz jelent problémát , különösen annak örökletes formája, amely magas halálozási arányával és degenerációval veszélyezteti a következő nemzedéket és a nemzet egészét. A nyilvános nő a domináns osztályok genetikai örökségét fenyegeti. A fertőző szifilisz hordozójaként megfertőzi a társadalom legfőbb támaszát, a burzsoá férfit, aki továbbörökíti a kórt, s így elpusztítja leszátmazottjait. A prostituált tehát a hanyatlás folyamatát indítja be, ami hosszú távon a polgárság megsemmisü' * 53 léséhez vezethet. Érzékletes példáját nyújtja ennek a nézetnek Dr. Cséri János Budapest fő- és székváros prostitutio-ügye című írásában: „... a katona, amint tudjuk, rendesen csak bizonyos, még pedig a legalsóbb réteghez tartozó kéjnőkkel vagy cselédekkel közlekedik. Ki métheti meg azonban azon véghetetlen nagy kárt, amelyet a jobban öltözködött titkos prostituáltak a syphilis tovaterjesztése által a magasabb társadalmi köröknek okoznak?" A prostituált tehát aláássa a fennálló társadalmi hierarchiát - a „magasabb társadalmi körök" veszélyeztetése képezi a valódi problémát. Ehhez képest jóval kevésbé ri52 Az orvosi szakirodalom elemzését a nemi betegségek szempontjából részletesebben a későbbiekben tárgyalom. 53 Corbin, Alain: I. m. asztó, ha az ügyfél is a prostituálthoz hasonló társadalmi réteghez tartozik. A nemi betegségek által a prostituált gazdaságilag is veszedelmet jelent a következő nemzedékekte, ugyanis befolyásolja a jelenlegi és a születendő generációk munkavégzési képességét. Jurkiny Emil Bujakór a fővárosban című cikkében fogalmazza meg félelmét: az embetek „a betegség miatt munkaképtelenekké válnak és képtelenné válnak erőteljes nemzedék alkotásara" 54 . A nemzeti test épségét azonban nem csupán a nemi betegségek fenyegetik, már maga az erkölcstelenség ténye is súlyos károkat okozhat: „csak romlatlan erkölcsű nő szülhet ép, egészséges gyermeket [... ] züllött erkölcs züllött nemzedéket teremt, züllött nemzedék pedig képtelen etős álla.,,55 mot alkotni . Az erkölcsi hanyatlás a nemzeti test satnyulását eredményezi, és ebben oroszlán rész jut a prostituált testének. Ezért „a társadalomnak védekeznie kell vele, mint olyannal, ki állandóan veszélylyel fenyegeti az emberiséget" 56 olvashatjuk az államrendőrségi tisztviselő könyvében. Az elkövetkező genetációk sorvadása a degeneráció elméletéhez köthető. A degeneráció tanának megfogalmazói Bénédicte Augustine Morel (1809-1873) és Arthur de Gobineau (1816-1882). Az előbbi az egyén, Gobineau (a modern fajelmélet egyik megalapozója) a nemzet és civilizáció szintjén fogalmazta meg tézisét. Morei 54 Jurkiny Emil: I. m. 55 Molnár Lajos: I. m., 57. old. 56 Molnár Lajos: I. m., 59. old.
