A bűnös Budapest - Budapesti Negyed 47-48. (2005. tavasz-nyár)

A LÁTHATÓ BŰN - BOGDÁN MELINDA: A rabosító fénykép

A Bertillon-féle fotografáló gép a Rendőr-történeti Múzeumban Bogdán Melinda felvétele „ »... több pompás gép, forgatható szék, beállító tükör, két darab 16 000 gyertyafényű villámgép...«" mára annál is érdekesebb, mert a „polgári" portrékészítés íratlan szabályait utólag konstruálja a kutató, a kriminalisztikában viszont a kor bürokráciája rendkívül precízen szabályozta a kamera előtti és mögötti viselkedést, ami a felhasználás célját illetően teljesen egyértelmű. Lássuk a pontokba szedett utasítást, a fotográfusi szándék és a fényképezett viszonyának merev meghatározását: „1. A fényképeket az alábbi ábra szerint kettős felvétellel, lehetőleg Bertillon-féle fotografáló géppel kell készíteni. 2. Az egyik felvétel a terheltet egyenes fejtartással, szemközt a másik ugyancsak egyenes fejtartással oldalképben tüntesse fel úgy, hogy az arc jobb felének teljes homlok-, orr-, száj- és álléle, továbbá a jobb fül tészletei élesen kivehetők legyenek. 3. A terheltet a letartóztatás előtt viselt szokott tuházatában, retouche nélkül készítendő el, hogy minden ismertető jel (lencse, szemölcs, forradás stb.) tüzetesen kivehető legyen. 4. A képekhez sötétkékes vagy fénytelen mély, sátga háttér és fényes brómezüst papiros használandó. 5. A két (en face és en profil) képet úgy kell egy 13 centimeter hosszú és 9 centimeter széles kartonpapírlapra szorosan egymás mellé ragasztani, hogy az oldalkép az azt szemlélőnek bal oldalára essék." A kettős fényképeket négy példányban kellett előállítani, a kép elő- és hátlapjára a lefényképezett terhelt és a fogház nevét, valamint a felvétel dátumát kellett rávezetni. Az utasítás kitért a fényképezési szerződésre is, melyet „a kir. ügyészség ve-