A bűnös Budapest - Budapesti Negyed 47-48. (2005. tavasz-nyár)

A LÁTHATÓ BŰN - BOGDÁN MELINDA: A rabosító fénykép

bizonyító ereje miatt zavarba ejtő, hogy milyen gyorsan megtalálhatjuk a képen a Roland Barthes-félepunctumot, felfedezhetjük a képelemek közötti lehetséges disszonanciát.

0 A padlón fekvő Telekin nincs lábbeli, fehér zoknijára pantallójának pántja simul. Képzeletünkben egy öngyilkosságra készülő államférfi kifogástalan öltözetben hajtja végte tettét, hiszen halála a személyes tragédia mellett várhatóan nyilvános, politikai „szereplés" is egyben. Ez a kép azonban nem lett, nem lehetett publikus. Kényes politikai helyzetben egy ilyen kép felforgató erejű. Az akkori néző szeme még nem szokott hozzá az erőszakos halált bemutató fényképekhez. A tömeges haláltól való híradást, a haditudósítást „cenzúrázták", ezt ügyelhetjük meg a fotográfusok és az elesett katonák viszonyában is. Az amerikai-mexikói háborúban készültek az első háborús fényképek. 1848-ban Charles J. Betts Veracruzban hirdetést tett közzé, amelyben felkínálta szolgálatait: igény szetint, helyszínen vállal fényképezést halottakról és sebesültekről. A krími háborúban, a balaklavai csatában a hatcmezőtől elvitették a hullákat, és Roger Fenton csak ekkor fényképezhetett: a pusztulást csupán az ágyúgolyók és szétlőtt kasok, a lefordult ágyúcsövek képviselték.

7 James Robertson exponálta az első tragikus fényképeket 1858-ban a bengáli szipolylázadásról.

8 Ugyanilyen elborzasztő volt Felice Beato 1860-ban Taku erődjének bevételekot készített, halottakat ábrázoló fotója (Kínában, a II. ópiumháborúban).

9 Az amerikai polgárháborúban Alexander Gardner és Timothy O'Sullivan a csatatéren heverő halottakat fényképezték.

10 A korabeli néző számára még egy nehezen dekódolható jelentése volt a fényképnek. Meghökkentő és ijesztő látvány lehetett, hogy az öngyilkos nem előre megren5 Ez a disszonancia elszakad a fénykép általános információtartalmától, keletkezése véletlen, nem tudatosan szervezett, nem tartozik a kép készítésére irányuló szándékok közé. Barthes, Roland: Világoskamra. Európa, Bp., 2000. 31. old. G A képek nem maradtak meg. Frizot, Michel: Neue Geschichte der Fotografie. Könemann, Köln, 1998. 133. old. 7 A krími háborúról a legkorábbi felvételeket Szathmári Pap Károly készítette, aki a román fejedelem szolgálatában állt. A katonák portréi mellett a tábori életet fényképezte. Szathmáriról lásd Kincses Károly: Uralkodók festője, fényképésze. Szathmári Pap Károly. Magyar Fotográfiai Múzeum, Kecskemét, 2001. 8 Keim, A. A.: Fényképezés és a halál. In: Fotóelméleti szöveggyűjtemény. 153. old. g Frizot, Michel: I. m., 1998.136. p. io A polgárháború fényképeiről számtalan kiadványt és linket találhatunk. Ez utóbbiból néhány fontosabb: Library of Congress, Selected Civil War Photographs: http://memory.loc.gov/amam/ cwphtml/cwphome.html; Gibson's Photographic Gallery. The Center for Civil War Photography: http://www.civilwarphotography.com; The United States Civil War Center: http://www.cwc.lsu.edu/cwc/links/photo.htm; Dead Bodies in The Civil War: http://www.ipeters.de/photography.html; a polgárháború sztereoképei:http://www.stereoviews.com/ civilwar.html; a polgárháború eseményei, fegyvernemei és fényképei, további linkekkel: http://www.americancivilwar.info/, a fotó, a festészet és a szépirodalom viszonya a polgárháború megörökítésében: http://xroads.virginia.du/ 'HYPER/CRANE/images/section3.html.