A bűnös Budapest - Budapesti Negyed 47-48. (2005. tavasz-nyár)

A LÁTHATÓ BŰN - BOGDÁN MELINDA: A rabosító fénykép

dezett pózban hevert a padlón. A halál áb­rázolásához tartozó képi toposz a „hősi ha­lál póza" volt. Államférfihoz méltatlannak és túlságosan valóságosnak tűnt mindazok szemében, akik David „jakobinus szentké­pén", a Marat-n vagy Manet Halott torreá­(IOV-'AW nevelkedtek. A fénykép katartikus élményét most a valóság nyersessége adta. Ez azétt érdekes, mert a fotográfiák az 1860-as években tűn­tek fel a magyar sajtóban. Miután a nyom­daipar a klisét még nem ismerte, a fényké­peket fametszet útján sokszorosították. Addig az aktuális, fontos eseményeket kézi rajz után készült metszet formájában kö­zölték: ez lehetővé tette, hogy a közönség számára a cselekmények legdrámaibb pilla­natait mutassa be a rajzoló. így kerül nem­csak lelki szemeink elé, hanem illusztráci­óként az újságok hasábjára is, amint a bestiális házmester egy vasalóval lesújt jaj­veszékelő feleségére. Tulajdonképpen ezt a színpadi drámai­ságot a valósághű ábrázolás dokumentatív erejére eseteitek fel. Azonban dtámaiság és fotografikus valóság együtt is megjelenhe­tett minden nézői elvárást kielégítve. Ezt a kettősséget kombinálta például a párizsi kommün idején Eugène Appert. Hivatalos bírósági szakértőként a kommün bukása után fényképezett. 0 készítette a hírhedt hamisítvány fotókat: Lecomte és Clément­Thomas tábornokok kivégzése, a domon­kos szerzetesek lemészárlása Arceuil-ben, a túszok kivégzése a roquette-i börtönben - ezeket a jeleneteket mind színészekkel és statisztákkal játszatta el montírozott háttér előtt, hogy aztán az elmenekült, Pá­rizsba visszatérő polgároknak jó pénzért el­adja képeit, tudósítva a távollétükben tör­tént borzalmakról. 11 A tett helyszínén készülő fényképek ké­sőbb hazánkban is a rendőrségi eljárás ré­szévé váltak. Az 1900-ban kelt 14 608. sz. főkapitányi rendelet szetint: „Rendőrtisztviselők, midőn szemlét tar­tanak, arra törekedjenek, hogy az általuk felvett jegyzőkönyvben a létező állapot le­hető híven legyen leírva, hogy ily kikülde­tés alkalmával lehetőleg hosszmértéket vi­gyenek magukkal, s ha fénykép készítését szükségesnek találják, a főkapitánysági fényképészt lehetőleg vigyék magukkal a helyszínére, hogy a felvételt a kellő időben, mielőtt ott változtatások történnek, eszkö­zöltesse (...) a helyszín változatlan fenntar­tásáról s így arról is gondoskodni kell, hogy a fényképezés által, ha ez a bírói szemlét megelőzőleg történik, se idéztessen elő a létező állapot megváltoztatása." 12 Amint ebből is látható, specialistaként már megjelent a rendőrségi fényképész, akinek nemcsak a helyszín dokumentálása volt a feladata, hanem a rendőrség munká­ját is végigkövette, „standfotókat" készí­tett, és a bizonyítási eljárásban is szerepet 11 Petitjean, Joël: Les désastres de la guerre et ses cruels ravages. „Réportages" et portraits de la guerre en France, 1870. Collections du Musée Niépce. Commissaire d'exposition. Paris, 1999. Ez a kiállítási katalógus tartalmazza Appert kétes tevékenységének legrészletesebb dokumentálását. A témát sok fényképpel illusztrálva mutatja be honlapján a Musée Nicephore Niepce: http://www.museeniepce.com/cata/ 1870/index.html 12 Rédey Miklós - Laky Imre: Rendőri Lexikon. Közrendészeti és büntetőjogi tudnivalók betűrendes kézikönyve. F3p„ 1909. 453. old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom