A bűnös Budapest - Budapesti Negyed 47-48. (2005. tavasz-nyár)
BŰNÖK ÉS SZÁMOK - HORVÁTH J. ANDRÁS: Költői látomás - főkapitányi láttamozási a „Híd-avatás" alakjai
sankent ódivatúvá váló termékeket előállító iparosok érezhették magukat a legnagyobb bajban. Ezzel a helyzettel találkozunk például a kereset nélkül maradt váci születésű, 64 esztendős Schaubauer János özvegy sarkantyúsmester esetében is. Figyelemre méltó, hogy jóllehet a magára maradt idős mester a Segítő Máriához címzett szakmai önsegélyező egylet pénztárnoka volt, nincs utalás arra, hogy holmi hűtlen kezelés szégyene tetézte volna baját. Az öreg sarkantyús ebben sem követte a divatot, azt a divatot, amely a „tisztes ipar" jobb időkhöz szokott, nem egy régi vágású képviselőjét is megfertőzte. így az egyik, be nem mutatott népszínműben például a temetkezési egylet pénztátnokságát felvállalt Deszka György külvárosi asztalosmester kártyaadósságát az egylet kasszájához nyúlva egészíti ki. A magára maradt öreg sarkantyús pusztán szép lassan előhúzta „erősen megtöltött régi pisztolyát, s ... szívének irányzott lövéssel kivégezte magát". 60 59 BFL IV.1403. n. Népszínművek. 1. sz. Aki másnak vermet ás, maga esik bele. 4-5. old. 60 BFL VI.1 .b. 1877. november 7-ei főkapitányi napijelentés. 61 BFL VI. 1 .b. 1877. augusztus 3-ai főkapitányi napijelentés; A Hon, 1877. augusztus. 3. Reggeli kiadás; A Munkás-Heti-Krónika 1875. március 28-ai tudósításában így ír: „Múlt héten ismét tetemes számú munkás kapta meg a koldustarisznyát; ezek között oly emberek léteznek, kik 30 évig voltak egy helyen, s most csontvázakként tévedeznek ide-oda helyet keresve, hogy hol »dögölhetnek« meg békében, vagy pedig, mint a múlt héten Óbudán történt, mily módon végezhessék nyomorteljes életüket. Lehrbaum János, ki az óbudai hajógyárban 40 évig működött mint hajóács, kinek már hosszabb idő óta 1 ff 8 krra apasztatott le napidíja, utóbbi időben időszakonként egészen szünetelni kellett, azaz csak minden második héten foglalkoztatott. A Az évtized tecessziója folytán termelésüket visszafogni kényszerülő nagyobb üzemek „munkaerőgazdálkodása" is szedi áldozatait. Szervezett biztosítás ekkor még nem lévén, nemigen tudott hova fotdulni a 30-40 évi szolgálat után elbocsátott munkás. Az óbudai hajógyátban emiatt elkövetett öngyilkosságoktól már korábban is tudósított a sajtó, s mi is rendelkezünk olyan adattal - Schubert János hajómunkás esetében -, hogy valaki a szolgálatból való elbocsáttatása folytán előállt „nyomasztó helyzet" miatt veti a vonat elé magát. 61 A felsőbb körökhöz sorolható személyek által anyagiak miatt elkövetett öngyilkosság-a ballada utalásaitól eltérően - viszont nem túl pregnáns. Nem anyagi szükségletek hiánya, hanem inkább csak „a szükségtől való szorongás" állhat özvegy Mirth Kingának, az egyik elhunyt nemzeti színházi tag rokonának különös szájba lövési kísérlete hátterében is, jóllehet magyarázatként „zilált anyagi helyzet"-tel találkozunk. 62 szegény ember Christofóli műmesterhez ment és előadta neki nyomorult helyzetét, kérve őt, ne bocsássa el egészen. Mint valamennyi e fajta rabszolgafelügyelő, úgy ez is, kérőt durván visszautasította. Lehraum kétségbeesésében felakasztotta magát. A világok e legjobbjában egyedül áll itt ezen eset azon ezerek között, melyek előffrdulnak. Ld. még: Külföldi Viktor: ínség a fővárosban. Munkás-Heti-Krónika, 1875. szeptember 5. 62 BFL VI.1 ,b. 1877. október 25-ei főkapitányi napijelentés.; özv. Réthy Mihályné (nemzeti színházi tag özvegye) sz. Béták Krisztina kontra Mirth Kinga és leánya Erzsébet, valamint Kovács Julianna és fia Kovács Gyula, valamint Nagy Julianna és leánya, Nagy Ilona ellen 200 ft hitbér, lakás, tartás, kiházasításért. BFL Budapesti Királyi Törvényszék Iratai. Polgári Peres Iratok. VII.2.c. 1 19/1/1876. sz. per.
