A bűnös Budapest - Budapesti Negyed 47-48. (2005. tavasz-nyár)

BŰNÖK ÉS SZÁMOK - HORVÁTH J. ANDRÁS: Költői látomás - főkapitányi láttamozási a „Híd-avatás" alakjai

5. Betegség A súlyos, fájdalmas, gyógyíthatatlan betegség miatt elkövetett öngyilkosságot sem akkoriban, sem manapság nem tekintjük igazán deviáns jellegű, erőszakos cselekménynek-Arany sem hoz rá példát a balladában.

63 A kisközösségi, lakókörnyezeti humánközeg szolidaritási hatóerejének jelentős mértékű gyengülése a nagyvárosi terepen, a hatékony szociális és egészségügyi megtartó rendszerek hiánya és a hatósági, közületi közreműködés elégtelensége folytán érthető a fizikai szenvedéstől való kétségbeesett menekülésnek ez a módja. 1877-ben nyolc elkövetéssel kapcsolatban - amelyekből csak kettő volt sikertelen merülhet fel a betegség mint elsődleges motiváció. A betegség tényének puszta megállapítása mellett néhányszor a preszuicidális szindróma kialakulásának meglehetősen nyers okokra utaló - háttere is felsejlik. A mondottaknál fogva tekinthetjük korszak-specifikusnak Krauszmüller János kereskedősegéd tragédiáját. Korábban az alkalmazó és alkalmazott közötti patriarchálisabb kapcsolat, később a fokozatosan elterjedő önsegélyezés csökkenthétté az ehhez hasonló esetek számát. Az élemedett korú bolti kisegítő vagy negyven éven keresztül szolgálta „példás becsületességgel" az Ebner és Fiai szűcsáru céget, mígnem elhunyván annak idősebb tulajdonosa, illetve hitvese, „törődöttsége miatt" - máról-holnapra - „szolgálatát elveszte". A hív alkalmazottat érzelmileg is megrázhatta a patinás vállalkozás kényszerű megszűnése. Krauszmüller számára a cég nem csak pőre megélhetést, hanem egzisztenciát is jelentett: ezért megtakarításai sem voltak, hiszen halálakor, „ruhái megmotoztatván, zsebében 1 krajcár találtatott". Jövedelmi fotrásai egyik pillanatról a másikra történő elapadásának amúgy is nehezen feldolgozható hatását ugyanakkor az elviselhetetlenségig fokozta feleségének - „... kivel bár nélkülözések közt - de legjobb egyetértésben élt..." halálos betegsége. A két legfontosabb támasz egyidejű kiesése folytán, március 7-én késő délután - nem látván immáton további életlehetőségeket joggal érezhette úgy az öreg, hogy a sors rendelését teljesíti, amikor leveti magát 111. emeleti lakásából.

64 Az öngyilkossági szcenárió közösségi rutinaktusba ágyazottsága Rózsay Adolf tanító esetében a társadalommal való szakítás szimbolikus gesztusára, és ezzel kapcsolatos külön közlésigényte utal. A 40 esztendős, szikszói születésű, izraelita, nős, halálosan beteg, tüdővészes ember a beretválkozás hétköznapi kicsiny közös rituáléját szemelte ki tragikus üzenete továbbítása céljából.

65 Amikor ugyanis Rózsay a borbélysegédet kiküldte egy tükörért a kony63 Ezen indítékcsoport egyfajta mostoha gyermeke a témával foglalkozó kutatásnak, ami azért is különös, mivel a múltban is és manapság is a „lelki'

1

, „pszichotikus természetű" problémák mellett a „testi bajok" okcsoportjának részaránya a második legmagasabb. Dürkheim, Émile: I, m., 137-139. old., Dobránszky, Péter: I. m., 28. old.; Gergely Mihály: I. m., 138-141. old. 6i BFL VI.1 .b. 1877. március 8-ai főkapitányi napijelentés; A Hon 1877. március 9. Reggeli kiadás.