A bűnös Budapest - Budapesti Negyed 47-48. (2005. tavasz-nyár)

BŰNÖK ÉS SZÁMOK - HORVÁTH J. ANDRÁS: Költői látomás - főkapitányi láttamozási a „Híd-avatás" alakjai

5. Betegség A súlyos, fájdalmas, gyógyíthatatlan beteg­ség miatt elkövetett öngyilkosságot sem akkoriban, sem manapság nem tekintjük igazán deviáns jellegű, erőszakos cselek­ménynek-Arany sem hoz rá példát a balla­dában. 63 A kisközösségi, lakókörnyezeti hu­mánközeg szolidaritási hatóerejének jelen­tős mértékű gyengülése a nagyvárosi tere­pen, a hatékony szociális és egészségügyi megtartó rendszerek hiánya és a hatósági, közületi közreműködés elégtelensége foly­tán érthető a fizikai szenvedéstől való két­ségbeesett menekülésnek ez a módja. 1877-ben nyolc elkövetéssel kapcsolatban - amelyekből csak kettő volt sikertelen ­merülhet fel a betegség mint elsődleges motiváció. A betegség tényének puszta megállapítása mellett néhányszor a pre­szuicidális szindróma kialakulásának ­meglehetősen nyers okokra utaló - háttere is felsejlik. A mondottaknál fogva tekinthetjük kor­szak-specifikusnak Krauszmüller János ke­reskedősegéd tragédiáját. Korábban az al­kalmazó és alkalmazott közötti patriarchá­lisabb kapcsolat, később a fokozatosan el­terjedő önsegélyezés csökkenthétté az eh­hez hasonló esetek számát. Az élemedett korú bolti kisegítő vagy negyven éven ke­resztül szolgálta „példás becsületességgel" az Ebner és Fiai szűcsáru céget, mígnem ­elhunyván annak idősebb tulajdonosa, illetve hitvese, „törődöttsége miatt" - má­ról-holnapra - „szolgálatát elveszte". A hív alkalmazottat érzelmileg is megrázhatta a patinás vállalkozás kényszerű megszűnése. Krauszmüller számára a cég nem csak pőre megélhetést, hanem egzisztenciát is jelen­tett: ezért megtakarításai sem voltak, hi­szen halálakor, „ruhái megmotoztatván, zsebében 1 krajcár találtatott". Jövedelmi fotrásai egyik pillanatról a másikra történő elapadásának amúgy is nehezen feldolgoz­ható hatását ugyanakkor az elviselhetet­lenségig fokozta feleségének - „... kivel bár nélkülözések közt - de legjobb egyet­értésben élt..." halálos betegsége. A két legfontosabb támasz egyidejű kiesése foly­tán, március 7-én késő délután - nem lát­ván immáton további életlehetőségeket ­joggal érezhette úgy az öreg, hogy a sors rendelését teljesíti, amikor leveti magát 111. emeleti lakásából. 64 Az öngyilkossági szcenárió közösségi ru­tinaktusba ágyazottsága Rózsay Adolf taní­tó esetében a társadalommal való szakítás szimbolikus gesztusára, és ezzel kapcso­latos külön közlésigényte utal. A 40 eszten­dős, szikszói születésű, izraelita, nős, halá­losan beteg, tüdővészes ember a beretvál­kozás hétköznapi kicsiny közös rituáléját szemelte ki tragikus üzenete továbbítása céljából. 65 Amikor ugyanis Rózsay a bor­bélysegédet kiküldte egy tükörért a kony­63 Ezen indítékcsoport egyfajta mostoha gyermeke a témával foglalkozó kutatásnak, ami azért is különös, mivel a múltban is és manapság is a „lelki' 1 , „pszichotikus természetű" problémák mellett a „testi bajok" okcsoportjának részaránya a második legmagasabb. Dürkheim, Émile: I, m., 137-139. old., Dobránszky, Péter: I. m., 28. old.; Gergely Mihály: I. m., 138-141. old. 6i BFL VI.1 .b. 1877. március 8-ai főkapitányi napijelentés; A Hon 1877. március 9. Reggeli kiadás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom