Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)
MAGYAR ERZSÉBET: Kertek, parkok Buda-Pest társaséletében a 19. században
ott is elvettek tőlünk, kipusztítván etdőket, ligeteket, beépítvén kerteket s minden talpalatnyi helyet." „Hadd legyen végre egy hely, hová örömmel megy a nagyközönség s ahová elmehet a szegény ember is, anélkül, hogy elébb gondosan össze kelljen számolni a pénzét: telik-e hajóra, jut-e uzsonnára, marad-e vacsorára." A szigetet végül is apja halála után ifj. József főherceg adta el a Fővárosi Közmunkák Tanácsának, amely 1909. január l-jével vette birtokba és közkertté nyilvánította. A Margitsziget az irodalmi emlékezetben „ Borongó esti sétáimban, ott a sziget lakatlan részén: egy-egy faderék mögül előlépnek régi írók (...) " 96 Ajó levegő, a fürdő nyújtotta gyógyulás, a főváros nyüzsgésétől való eltávolodás vágya, egy nyugodtabb, kötetlenebb életritmus (amely csak kivételes alkalmakkor zökkent ki megszokott tendjéből) sok művészt, írót vonzott a szigetre. Csak néhányukat megemlítve, Arany János, Mikszáth Kálmán, Prielle Kornélia, Gyarmathy Zsigáné, Salamon Ödön, Törs Kálmán, Szép Ernő mind nagy becsben tartották a szigetet. „Ott, ahol a könnyű őzikelábak és a még fino96 Krúdy Gyula: A magyar Habsburg, egy régi udvarház utolsó gazdája. In: Krúdy Gyula: A tegnapok ködlovagjai. Bp., Szépirodalmi, 1961. 31. old. 97 Krúdy Gyula: Arany János. „Toldi szerelme" és körülményei. In: Krúdy Gyula: Irodalmi kalendárium, írói arcképek. Bp., Szépirodalmi, 1989.122. old. 98 Arany János: A tölgyek alatt. \u: Arany János mabb női lábak mellett a főhetcegi katonacsizma is otthagyta nyomait, egy széles talpú, fontos terjedelmű, szinte falusi csizma nyoma után is nézelődhetünk sétánkban a gyalogösvényeken: az Arany János csizmájának a nyoma után." 97 Arany János, akinek számos alkotása fűződik a szigethez, „Hova el nem har/Varos zaja semmi' , 1861-ben kereste fel először, majd 1877 és 1881 között huzamosabb ideig lakott itt. Törzsasztalánál a felső vendéglőben gyakori vendég volt Pulszky Ferenc és Szilágyi Sándor is. Meleg barátság szövődött ekkor az idősödő Prielle Kornélia és az egész Arany-család (Aranyné, Arany Lászlóék és Aranyék unokája, Széli Piroska) között. 99 A Kisszálló, amelyet a kispénzű közönség látogatott, a századfordulóra valóságos művésztanyává vált. Bródy Sándornak is egyik kedvelt tartózkodási helye lett, amint ezt fia, Hunyady Sándor is feljegyezte: „Aztán végre is egy dologban együtt voltam az öcséimmel. Abban hogy apám sem nálunk, sem náluk nincs »otthon«, hanem magamagánál van, teljesen egyedül, a legtöbbször a Margitszigeten, amelyet mi valami boldog, művészi gyarmatnak tekintettünk. A Kisszálloda zöld zsalus szobájában, örökös nyaralási illúzióban." 100 Elsősorban ősszel és télen kereste fel a szigetet: „Amikor az úrinép kivonul a Margitszigetről, akkor én szépen bevonulok; így költeményei. Bp., Helikon, 1983. 382-383. old. 99 Mályuszné Császár Edit: Egy színészházaspár élete. Szerdahelyi Kálmán és Prielle Kornélia. Bp., Művelt Nép, 1956. 255-256. old. 100 Hunyady Sándor: Családi album. Bp., Noran, 2000. 32. old.
