Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

WAKTOR ANDREA: „Kegyelmes Büzérnagy!... Én ábrándozom a bécsi szép napokról."

A bécsi magyar társaság előzményei „Kegyelmes Büzérnagy! ... Én ábrándozom a bécsi szép napokról'" Thallóczy Lajos és köre Bécsben WAKTOR ANDREA A magyarság történetében évszázadokon át sajátos szerepet játszott Bécs. A 18. század második felétől, a magyar nemesi testőrség megalakulása után rendszeresen tartóz­kodtak magyar nemesifjak Bécsben, akik ­mint Báróczi, Barcsay, Bessenyei vagy Kis­faludy Sándor - a szolgálat mellett komoly tudományos és művészi tevékenységet is végeztek. Mások képzőművészeti tanul­mányokat folytattak, mint Kisfaludy Ká­roly. Megint mások az udvar szolgálatában állottak, mint a főhercegek nevelője, Görög Demeter, a külügyminisztériumi tisztvise­lő, Kecskeméthy Aurél vagy az udvari kan­celláriai titkár, Frankenburg Adolf. És megjelentek független értelmiségiek is, mint a szerkesztő, újságíró Falk Miksa, aki a kiegyezés előtt húsz évig élt Bécsben. A kiegyezés után a politikai életben minden teljesen megváltozott. Ez pedig kihatott a társasági életre, megvalósulási formáira is. A kialakult új állam, az Osztrák-Magyar Monarchia közös minisztériumai új csopor­tot vonzottak Bécsbe, az új intézmények nagy számban igényeltek diplomatákat, hi­vatalnokokat Magyarországról. A Pazmane­umba, a Theresianumba több magyar szár­mazású tanár került, a bécsi levéltárban magyarokat is alkalmaztak. Ideiglenesen, a delegációk ülései alkalmával magyar politi­kusok serege fordult meg Bécsben hosszabb-rövidebb ideig. Létrejött egy magyar nemzeti érzelmű, de a császárváros divatját követő, annak mindennapi eseményeiben részt vevő ré­1 Takáts Sándor levele Thallóczy Lajoshoz, é.n., OSZK Kézirattár, Levelestár 50. levél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom