Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)
WAKTOR ANDREA: „Kegyelmes Büzérnagy!... Én ábrándozom a bécsi szép napokról."
teg. Őket itthonról bécsieknek, monarchia-tisztviselőknek, kicsit idegeneknek látták, Bécsben viszont magyarokként tekintettek tájuk. 2 Éppen ezért sok érzelmi feszültség, néha meg nem értettség, sértettség jellemezte viszonyukat az anyaországhoz, sőt egymáshoz is. Talán ezért is történt, hogy a megalakuló magyar egyletek rövid időn belül sorra megbuktak. Ráadásul a kortársak azt vették észre, hogy „mindig a sémiek dominálnak, ott, a hol nem - p. o. a magyar klubban - ott meg nincs élet." Bécsi társasági élet Thallóczy-módra Miután a szervezett egyleti formák nem működtek, a saját társasági élet megszervezése nagyon fontos lett. Ez pótolta a családot, a rokonságot, a fiatalkori baráti tátsaságot, amelyek az anyaországban maradtak. Thallóczy Lajos egy ilyen mikrovilágot, baráti társaságot hozott létre. Bécsben, saját lakásában összegyűjtötte az általa szeretett és fontosnak tartott embereket, voltak, akiket bennlakóként, másokat csak bejáróként. A tendszeresen ismétlődő közös étkezések alkalmával olyan társaságot hozott létre belőlük, amely több is, de kevesebb is 2 Takáts Sándor írta például Thallóczy Lajosnak egy levelében a Kállay Béniről szóló emlékbeszéd kapcsán, hogy Kállay osztrák-magyar volt, nem magyar. Takáts Sándor levelei Thallóczy Lajosnak, OSZK Kézirattár, Levelestár, 19. levél, 1909. május. 2. Ugyanez a gondolat merül fel Thallóczyval kapcsolatban, hogy a Monarchia szempontjai és a magyar nemzeti érdek sajátos, „közösügyes" felfogása volt jellemző rá. Glatz Ferenc: Történetíró és politika. Szekfú, Steier, Thim és Miskolczy volt a kor megszokott társasági összejöveteleinél, és mindenképpen másként működött. Több volt, mert a leggyakrabban odajáróknak pótolta a családot, rokonságot; támaszt nyújtott munkájukban, érvényesülésükben is. És nagyon más volt, mert az illedelmes viselkedési szokások, udvariassági formák betartása a vacsorákon hiányzott. Sokkal inkább a fesztelenség igénye, a diák4 és férfi-összejövetelek szelleme lengte be a házat. A tabuk áthágásának szokása, a vulgáris kifejezéseknek kedvelése elsősorban a házigazda személyéből fakadt, különösen, amikor nem volt valamilyen magasabb rangú vendég is hivatalos az étkezésre. Ezt a hang erősítette, hogy Thallóczy nőtlen lévén igazi háziasszonya sem volt az esteknek. Ha magasabb rangú vagy több vendég érkezett, a házikisasszony szerepét barátai vagy bennlakó lekötelezettjei vállalták magukra. A Thallóczy lakásán létrejött társasági élet kétfelé választható a vendéglátás módja, a résztvevő személyek és a társalgási hangnem szerint. A két társaság-változat egészen más karakter-jegyeket hordoz; mind funkciójában, mind megvalósulásában teljesen eltérő egymástól. A szűkebb kör csak férfiakból állt, a nyilvánosság teljes kizárásával működött. Csak anekdoták, tréfás történetek keringtek róla, amit a benemzetről és államról. Bp., 1980.129. old. 3 Thallóczy Lajos naplója, OSZK Kézirattár, Quart. Hung. 2459,1. kötet, 254. old. i Ezt az állítást támasztja alá Takáts Sándor egy levele, amelyben azt indokolja, miért nem a traungassei szállást veszi igénybe: „Ami a kis szobákat illeti, már kivénültem a diákéletből s nagyobb csendre és nyugalomra van szükségem." Takáts Sándor levele Thallóczy Lajoshoz, é.n. nov. 27., OSZK Kézirattár, Levelestár 31. levél.