Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)
CSÁSZTVAY TÜNDE: Szalon-Garnitúra
sziassan atyai ruhában. A viszontlátásig üdvözöl igaz híved és barátod Feszty Árpád." Az üzenetet azonban nemegyszer Róza fogalmazta meg: „Minden vasárnap este három vagy négy cigány pajtás (Fesztyék író-festő társasága) el jön legyen olyan egészséges, hogy maga is jöhessen előleges meghívás nélkül." Legsikeresebben az író-, színész- és művész-szalon működött, amire viszont általában nyomtatott meghívót küldtek, csak a dátumot és időpontot írták be kézzel. 53 Ezeket tarthatták délután (akkor kicsit kevésbé feszélyezett hangulatban) vagy este (akkor kicsit ünnepélyesebb keretek között). Herczeg Ferenc és Bródy Sándor meglátása szerint a szalont összetartó személy kétségtelenül Feszty volt. „Feszty nemcsak maga tud és szeret beszélni, de ért hozzá, hogy másokat is megszólaltasson. A műteremesték valóságos szimpozionok, ahol az emberek megmámorosodnak a saját gondolataiktól." Bródy meg azt írta: „Az esték néha nagyon is előkelőek voltak, a mitől a művészek megrettentek. És talán ezóta van némely kollega szivében egy kis elkeseredés Feszty Árpád iránt. Igen előkelő a bársony zekéjében, a szép bodri fejével, azzal a különös természetével, hogy a római gróf és a vályogvető cigány neki egy, ha szereti. És mindenkit szeret, ha csak le»54 net, mert ebből él, ez a természete. Pékár Gyula emlékei szerint: „a hétköznapi irodalmi délutánok tán még elevenebbek és mulatságosabbak. Ezeregy éjszakai mintára az írók, költők szabadon mesélnek, 52 Fesztyné - Ambrus Zoltánnak. 1899. február. Ambrus Zoltán levelezése. S. a. rend.: Fallenbüchl Zoltán. Bp., 1963.99. old. 53 Számos ilyen található az OSzK a végén a hölgyek szavazótöbbséggel osztogatják a babért hol Ambrus Zoltánnak, hol Szomaházynak, Bársonynak, Loviknak, hol a mélázóan édesszavú kis Makay Emilnek. Egyszer, emlékszem, kettesben Bródy Sándorral eg)' »Albina« című regényt rögtönöztünk, melynél csak annyi volt kikötve, hogy Bródy a páratlan, én a páros számú folytatásokat mesélem, s a hős és a hősnő kivételével mindenkit szabad agyonütni, • 5)55 elpusztítani. Az esti, ünnepélyesebb irodalmi összejöveteleken - főleg a szalon utolsó éveiben -általában művészek is felléptek. 1899 farsangján „a szép asszonyoknak Szép Aladár muzsikált a rózsaszín fényben úszó büffészobában. Ábrányiné pár remek dalt énekelt, Z. Si'nghoffer Vilma Tarnay Alajostól előadta a Millórát és a Nyárfát. (A szerző maga kísérte zongorán.) Az egyik sarokban Lányi Géza czimbalomjátékát hallgatták, majd Márkus Emma szavalt és Hegedűs Gyula adta elő egy költő legújabban megjelent verseit nagy derültség közt. Éjfél után Feszty Árpád két nagy történeti festményéhez készült körülbelől hatvan darab vázlatát osztogatta szét sorshúzás útján. Két órakor a » Hajnali Hirlap« czím alatt egy kis lap jelent meg, melyet amerikai gépen a vendégek előtt nyomtattak." jG „Hajnalkor különösen, a mikor az előkelő társaság eloszlik, néhány »jó fiú« asszony és egy-két cimbora marad vele [Fesztyvel] együtt a műteremben, a mely lassan-lassan fehérlik a hajnaltól és a villamos lámpa fáradt fényétől - merengett régi cigarettaFeszty-levelezésanyagában. OSzKKt. Lt. 54 Bródy, i. m., 372-374. old. 55 Pékár, i. m. 56 Estély, 48. old.
