Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

CSÁSZTVAY TÜNDE: Szalon-Garnitúra

lyosbodása miatt - mindinkább le kellett számolnia azzal az elképzeléssel, bogy saját szalonjában terelheti össze a válságból kivezető utat megmutató, az új Magyarországot megteremtő, felelősen gondolkodó politikai és modern művészeti-szellemi elit tagjait. Alihoz viszont elég karizmatikus ereje és intellektuális befolyása maradt, hogy eszméit elfogadtassa barátjával, Feszty Árpáddal. Feszty mind magánéletében, mind közéleti szereplésében megjelenített tehát egy nagyon a korhoz illeszkedő, de a saját ambícióit is teljességgel kielégítő, némi elméleti megalapozottságot sem nélkülöző művészmagatartást, aminek elengedhetetlen eleme volt az újságokban is folyamatosan dokumentált, zajos magán- és szalonélet, amely mellesleg magával hozta a további komoly megrendeléseket. Ez pedig pompásan illeszkedett a Jókai Róza-féle Jókai-szalon megteremtésének gondolatához. A Jókai—Feszty-szalon élete - egy ideig legalábbis — mindhármuknak szükséges és szerencsés volt, és egészen addig (sőt egy kicsit tovább) állt fenn, amíg folyamatosan dinamizálni, stimulálni tudta mindhármuk személyes érzéseit és családi, társadalmi, közéleti vagy művészi pozícióit. Ez még akkor is igaz, ha - a szerencsés vállalkozások, a sikerrel működretett véd- és dacszövetségek kialakítása és fenntartása mellett - teljesen őszintének hat Feszty Árpád egy levélbeli vallomása K. Lippich Eleknek: „A barátság jól eső melege többet ér az álta20 Feszty Árpád - K. Lippich Eleknek. 1899. január 10-e előtt. OSzK Kt. Lt., a kézirattári rájegyzés szerinti 12. sz. levél. 21 Gábor Eszter: Az epreskerti művésztelep. Művészettörténeti Értesítő 1990. 22-69. old. (A továbbiakban: Gábor, i. m.) lünk kergetett fényességek hideg ragyogásánál, és a források szerint - ekkor még legalábbis - ez a három kitűnő ember amellett, hogy munkájukban és elismertségükben az együttlakás ideje alatt minden segítséget megadtak egymásnak, tényleg igazán szerette és becsülte egymást. Szalon-nyitó A Feszty-szalon élete - konkrétan - az epreskerti nagyon jutányos telek megszerzésével és a Bajza utcai palota - hihetetlen műgonddal eltetvezett - megépítésével kezdődött. Gábot Eszter alapos tanulmányában 1 aprólékosan elemzi, hogy az epreskerti művésztelep parcelláinak megszerzéséhez, majd az állandó otthon fundálásához rengeteg összeköttetésre és igen sok pénzre volt szükség. írásában lépésről-lépésre bemutatja az Epreskerti Művésztelep 1871 utáni lassú kiépülését, benne a Jókai-Feszty-villa építésének, berendezésének részletes történetét. Miután 1890. február 10-én kiutalták Fesztynek az epreskerti telket, felgyorsultak az események. 1891. július 30-án már ki is adták a lakhatási engedélyt a Feszty-villára. Az elkészült, nagyon ízléses palota csodájára járt az egész város. Jókaiék azonban csak 1891 őszén költöztek be a már teljesen berendezett villába. Feszty stílusosan egy 22 Róza több levelében beszámolt a ház és a berendezkedés körülményeiről Czóbel Minkának. Fesztyné levele Czóbel Minkának, 1891. január 9. és augusztus 25. OSzK Kt. Fond 30/52. - A leveleket idézi F. Almási, i. m.