Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)
CSÁSZTVAY TÜNDE: Szalon-Garnitúra
1892-es tavaszi epreskerti művészestéllyel nyomatékosította a nagy eseményt. A magánéleti eset így a sajtóban igazi közéleti üggyé nőhetett. A Műbarátok Körének támogatásával rendezett művészestélytől melyen Feszty festő és szobrász barátaival igazi romantikus „Walpurg-éjszakát" varázsolt a májusi Epreskertbe - tudósító lapok mindenekelőtt azt hangsúlyozták, hogy az árverésre a magyar művészek által felajánlott műtárgyak, festmények bevétele, valamint a belépti díjakból befolyt összeg az Árva megyei ínségesek javára megy. A híradások szerint - „amit fantázia kieszelhet, ami bohó és bizarr ötlet ... felmerült, ami komikum és humor a 19. század blazírt embereire még hatást gyakorolhat..." - az ott mind látható volt. A Feszty-ház nemsokára Budapest egyik szokatlan, de jellegzetes és jelentős színfoltja lett. Mindamellett, hogy az újságok lapjain - elsősorban olasz és francia példák nyomán - amúgy is megsűrűsödtek a nagy művészek „látvány-műtermeinek," „látvány-alkotóműhelyeinek" részletező, intim részletekkel szolgáló, képes bemutató-tiportjai, a Jókai-Feszty-villa visszatérő és feltűnően kiemelt témája lett a korabeli lapoknak. A két művész lakásának aprólékos bemutatását és az ott zajló események taglalását időről időre előszeretettel vette elő a Vasárnapi Újság, mint például a Jókai lakóháza című hosszú írásban: „Az epres23 Művészestély az Epreskertben. Magyar Szalon 1892.17. köt. 371. old. - Az estélyről megjelent tudósítások: A Hét 1892. május 15. 20. sz. 318-319. old., W 1892. 22. sz. 377-378. old. (A továbbiakban röv.: MSzal) 24 A ház újságbeii ismertetései több oldalt tesznek ki. Az itteni - emblematikus - részletek K[acziá]-ny Ödö]-n: kerti művésztelep legérdekesebb s valóban művészi kivitelű épülete az a velencei stylben készült ház, melyben az ünnepelt nagy költő lakik. [...] A verandán át belépve, az előszobába nyitunk. Szemben a műtétem, jobbra a lakószobák nyílnak. Nagy, tágas műterem, a legnagyobbak egyike a fővárosban. Hatalmas ablak a tárgyak s művészi alkotások egész seregét világítja meg. Kisebb vidéki múzeumnak elég volna az, mi itt a legteljesebb művészi rendetlenségben ideiglenesen elhelyezve van. Egyik oldalát magas karzat foglalja el, a mely az emeletre, Jókai lakosztályába vezet. [...] Valami csodálatos hangulat, kifejezés van minden tárgyon; mintha mindemez élettelen holminak lelke volna. Oly érdekesek, oly összetartozók, sokféleségükben is oly egységesek. [...] Ez itt igazán Jókaihoz illő lakás!" 4 Szalon-berendezés Bródy Sándor szerint a Bajza utca „a mai Budapest népe kicsinyben: nagyúri, vegyes, szegényes, kezdődő, pompázó, kicsinyes és nagyszabású, mindenekfölött pedig csudálatos. [...] Ebben az utcában van még egy ház: egy kis velencei palota, a melyet egy magyar festő épített a maga és a családja számára. Az emeleten lakik az apósa, egy komoly öreg úr, a kiből már vagy 50 esztendője táplálkozik az egész ország kedélye [... ] 25 Jókai lakóháza. VU 1894.1. sz. 9. old. - Vö. még: Szívós Béla: A Jókai dolgozószobája. VU 1893. 53. sz. 922-923. old. (A továbbiakban: Szívós, i. m.) 25 B. S. [Bródy Sándor]: A festő és családja. Új Idők 1896. április 12.16. sz. 372-374. old. (A továbbiakban: Bródy, i. m.; a továbbiakban röv.: Újld)
