Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

CSÁSZTVAY TÜNDE: Szalon-Garnitúra

Szalon Garnitúra Az epreskerti Jókai-szalon és Feszty-szalon

1 CSÁSZTVAY TÜNDE H

a valaki több mint száz évvel később ismerősként igyekszik belépni a Bajza utcai Jókai-Feszty-villa kapuján a Fesztyszalonba, és világosan akarja látni a Fesztyház szövevényes magánéleti kapcsolatait, ugyanakkor meg akarja ismerni a híres Jókai-Feszty-szalon különlegességét és titkait, nem lesz valami könnyű helyzetben. A házról, lakóiról, a szalon életéről egyrészről sokat, másrészről viszont alig tudhatni (viszont sokat sejthetni) bármit is. Az ismert közéleti szereplők, írók-művészek magánéleti intimitásairól szóló hírek csak a század nyolcvanas éveitől sűrűsödtek meg a magyar nyelvű lapok hasábjain. Korábban ilyesféle tudósítások inkább csak a királyi párról és családról láttak napvilágot, bár az osztrák kutatások szerint ezeket erősen cenzúrázták még a 19. század legvégén is, és szükséges esetekben a hírek kemény kozmetikai kezelésen estek át a megjelenés előtt.

2 A civil szereplők esetében talán csak a színészvilág alakjait lehet kivételként említeni, akiknek magánéletéről, botrányairól, szerelmeiről már a vándorszínészet korától általánosan elfogadott dologgá vált a frivolabb hangvételű és nem pusztán a szereplők kedvező tulajdonságait vagy örömteli eseményeit felröpítő híradás is. A kialakuló, egyre színesebbé váló és specializálódó magyar médiapiacon is mind inkább szerepet kapott a szenzáció. Az ismert em1 A tanulmány erősen rövidített változata a Feszty-körről szóló hosszabb írásomnak. 2 A legkirívóbb példákat Rudolf trónörökös, majd Erzsébet királyné halálának sajtóvisszhangja produkálta. Bővebben ír erről például Niederhauser Emil: Merénylet Erzsébet királyné ellen. Bp., 1985. 17., 59. old.