Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

DEDE FRANCISKA: A szalonember: Justh Zsigmond

számára. Később Justh kilép ugyan a szerkesztőségből, de továbbra is rendszeresen küldi cikkeit, tárcáit a lapnak. Tervezi a Vasárnapi Újság megreformálását és fellendítését. A hazai szalonélet apostola „S egy pillanat alatt átfutotta agyamat múltam jelenem jövőm: az első tapogatódzások, küzdelmek, a tőlem egy időben félve elforduló barátok, kik azt hitték, bolond vagyok s ártanak önmaguknak azzal, ha oldalamon maradnak. Ez is nyomot hagyott a szívben. Aztán jött az az idő, midőn a java megértett, ekkor „divatba jövök" (hiszen csak ez kell a „társaságiján"!) s vele eszméim. Kezdek a mérlegen nyomni valamit. Azt találják a legtöbben, hogy bolond vagyok, de - érdekesen. Zászlómat kibontom, víni kezdek, a „debating" után elkövetkezik a „műpártoló" egylet órája —,,

69 A társaságszervező Justh terve különböző találkozási lehetőségek kialakítása, a társas- és szalonélet fellendítése és irodalmi szalon megteremtése. A megvalósításhoz több kezdeményezéssel próbálkozott. Húszévesen gróf Edelsheim-Gyulai Lipóttal angol mintára vitakört hozott létre. A Debating Society 1883 novemberétől 1886 68 „Karácsonyra valami kiváló számot kellene kibocsátanom, de nem sok kilátásom van reá. Olvasson kérem helyettem olasz és franczia novellákat és Írja meg czimeiket. Apró, de érdekes novelláknak nagy hiányában vagyok." Kiss József levele Justh Zsigmondhoz, november 16. keltezéssel, Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár. áprilisáig működött. A harmincnál több (zömében arisztokrata) fiatalemberből álló társaság rendszeresen összegyűlt valamelyikük lakásán, s tagjai tudományos, szépirodalmi, művészeti előadásokat tartottak, komoly napi kérdéseket, irodalmi és közgazdasági témákat vitattak meg.

70 A rövid életű vitakört 1889 tavaszán új kezdeményezés követte. Justh biztatására Csáky Albinné Bolza Anna grófnő, a kultuszminiszter felesége felhívást tett közzé egy új egyesület alapítására.

71 A tagsági igényt jelölő aláírásokat gyűjtőíveken gyűjtötték. A felhívást - az akkor még Magyar Pantheonnak nevezett egyesület támogatására - Jókai Mór fogalmazta meg. Justh maga is több cikkben igyekezett megnyerni a közönséget az új vállalkozás számára, s a Hazai Napló számos bejegyzése tanúskodik az egylet szervezésének technikai nehézségeiről, a személyes konfliktusokról. Justh nehéz feladatot tűzött maga elé: mindkét felet, a társasélet előkelőit és a művészvilág tagjait is meg kellett győznie igazáról. Mecénásokat keresett a művészeknek, és művészetet a felső köröknek. „Hiszen az egylet egyik főcélja volna a Magyarországot képviselő osztályok s az igazi magyar művészek összehozása egyesítése, hogy a társadalom mintegy támogatást találna az irodalom s művészetben, ezek pedig a társadalomban." 69 Justh Zsigmond naplója..., 402. old. 70 Lásd bővebben: Gálos Magda. Justh Zsigmond művelődéspolitikai törekvései. Új Auróra Kiskönyvtár, Békéscsaba, 1988. 71 Megjelent 1889 júniusában a Magyar Salon 11. kötetének 3. számában. 72 Justh Zsigmond naplója..., 337. old.