Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

DEDE FRANCISKA: A szalonember: Justh Zsigmond

Megfigyel, elemez és megörökít. Önmagát, ahogy másokat is, a társaságban szemléli és értelmezi. Tárcákat, novellákat, regényeket szentel a társasági élet helyszíneinek, viszonylatainak és szereplőinek. Még naplóinak is egyik legfőbb témája a társaság. A két napló „Hogy képet adjak mindennapi életemről, ezentúl jegyzeteket fogsz kapni minden héten [...] olyan genre-ba írva, mint ahogy tavaly Párizsban írtam jegyzeteimet. Kérlek aztán, hajó hosszú összegyűlt, küldd vissza. Ezek a dolgok is ki lesznek halálom után adva. Széchenyi Lajos azt mondta rólam, hogy kedvenc sportom posztumusz dolgokat írni, azt hiszem, igaza volt."

2 Később híressé lett Párizsi Nap/ó-ját — napi rendszerességgel - 1888. január l-jétől május 31-éig vezeti. Ekkor már otthonos a francia fővárosban, többször is járt már itt korábban. Ismerősök, barátok, sőt rokonok közé tért vissza.

3 Bejáratos több szalonba, ismeri „Tout Paris", azaz az előkelő Párizs jelentős részét. Rengeteg név, helyszín, élmény zsúfolódik e napló lapjain, de az író nem elégszik meg az események száraz feljegyzésével: részletező leírások idézik meg a szalonokat, enteriőröket és (a figyelemre méltó) embereket. Nagyszerű leíró. Műértő, aki biztos ízléssel ítéli meg a szalonok és paloták műkincseit csakúgy, mint a meglátogatott kiállítótermek műalkotásait, kezdő vagy már elismert alkotók (képzőművészek vagy ítók) műveit. Szenvedélyes elemző: a társasági élet megannyi szereplőjét épp oly érdeklődéssel veszi szemügyre és vizsgálja meg, mint alkalmi ismerőseit (például egy konflis kocsisát vagy egy utcán sétáló kokottot). Mint a századvég gyetmekének általában, neki is ambíciója a benyomások, az illékony hangulatok megragadása és rögzítése. Párizsi barátai és meghitt ismetősei tudják róla, hogy naplót ír (a pesti társaság tagjai is tudni fogják egy évvel később, amikor Hazai Nap/ó-ján dolgozik), s talán nem puszta véletlen, hogy párizsi tartózkodása utolsó heteiben két festő barátja éppen naplóírás közben örökíti meg.

4 Bár a Hazai Nap/ó, amelyet 1889. március 15-étől június 5-éig vetett papírra, értelemszerűen némely szempontból szerves folytatása a Párizsi Nap/ó-nak, mégis sokban különbözik tőle. Eleinte követi a,párizsi feljegyzések példáját: beszámol a társasági eseményekről, bemutatja a színhelyeket, enteriőröket és a főbb szereplőket,

5 később azonban egyre személyesebb, egyre leíróbb, elmélyülőbb, elmélkedőbb jellegűek lesznek leírásai. Mindez nem teljesen szándékos: egyik levelében bosszúsan meg 2 Justh Zsigmond 1889. április 1 -jén kelt levele Aggházy Károly zeneszerzőnek. Justh Zsigmond naplója és levelei. Szerk. vál. Kozocsa Sándor, Bp., Szépirodalmi Kiadó, 1977, 494. old. 3 Anyai ágon rokonságban állt a '48-as szabadságharc után Párizsba költözött és az egyik neves arisztokrata családba beházasodott Nemeskéri Kiss Miklóssal. 1 Egyikük, az ausztrál származású Ruppert C. W. Bunny festménye ma a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdona. Alastair Cary Elwes ír festő végül levakarta a már félig elkészített festményt.