Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

BORBÍRÓ FANNI: „Csevegés, zene és egy kis tea..."

összefutott. Fraknói Vilmos, Haynald bíboros beteket töltött itt, átutazóban meglátogatta őket Grünwald Béla és egy amerikai-francia barátjuk, M. Gaulieur. Brixenben, ahol Kneipp-kúrával kezeltette magát, Zichy Gézával találkozott, és Hubay is odament Oroszországból a reumáját gyógyíttatni. A közelben lakott Kallay Béniné, „ki nagyon örült nekem és kivel sűrűn fogunk összejárni. Az itteni table d'hôte legtávolabbról sem hasonlít a Cairóira. Eddig 5-en voltunk. Egy berlini protestáns pap a nejével - pas de mon gout - 2 öreg gróf Fugger - rien de tentant - ma három csúnya hollandi nő jött hozzá. My heart is safe — hélas!" Máskor a társasága egy firenzei bankár-család volt, „nagymama (érdekes amerikai), mama és bakfisch". Egy fürdőbei i nap gyorsan eltelt: az óriási levelezéssel, közben Janka a lapszerkesztésről sem feledkezett meg, és hát a kúrát is be kellett tartani. A külföldi fürdőhelyek kiváló alkalmat nyújtottak a különféle rangú, helyzetű és foglalkozású emberek ismerkedésére, főleg, ha még esti programokat is szerveztek. „Ma estére egy félvad német prof. egy kis comiténak görög népdalokat akar felolvasni saját fordításában - majd írok róla. Egy finnlandi fehér szakállas generális ifjú szivével árnyékba helyezi az ifjabb urakat mind. Wohl Janka és Stephanie tehát nemcsak pesti otthonukban, hanem vidéken, sőt külföldön is mindig megtalálták a számukra megfelelő társaságot, vagy éppen a régi barátokat. Kiemelkedő szerepet mégis a pesti társaséletben töltöttek be, ahol lakásuk, szalonjuk a hét több napján is nyitva 53 Wohl Janka levele Justh Zsigmondhoz, 1891. június 29. állt nemcsak a barátok, ismerősök, hanem akár az ismeretlen személyek előtt is. Ha jó társalgó volt az illető, vagy játszott valamilyen hangszeren, esetleg írt, és írásait hajlandó volt felolvasni, biztosan kedves vendégként tartották számon a háziasszonyai. A Wohl-nővérek összekötő kapocsként szolgáltak a fiatal arisztokrácia és a művészvilág között, hiszen szalonjukban megfordultak mindkét csoport tagjai. Ehhez a szerephez hozzájárult az irodalmi életben betöltött pozíciójuk is, lapjuk szerkesztése kapcsán sokféle embert ismertek meg és láttak vendégül aztán szalonjukban. A szalon költségei és nyereségei Felmerül a kérdés, miért érte meg az egyébként nem túl vagyonos Wohl-nővéreknek a szalont évtizedeken keresztül fenntartani? Anyagi szempontból a nyereség kétséges, bár amint láttuk, náluk nem volt nagy eszem-iszom, csak tea, évente néhányszor egy-egy estélyen kiadósabb étel. A tea másíélől a polgári jelleget is hangsúlyozza, és a Wohl-lányok anglomániájának, egyfajta gasztronómiai kozmopolitizmusnak is jele. Az anyaginál azonban sokkal fontosabb volt az erkölcsi haszon, amelyben mind a vendégek, mind a házigazdák részesültek. A vendégek jó társaságot, esetenként színvonalas zenei, irodalmi előadásokat, jó társalgó házigazdákat és egyenrangú szellemi partnereket kaptak. Ezt mutatja az is, hogy Fraknói Wohl Jankának olvasott fel készülő művéből. A 54 Wohl Janka levele Justh Zsigmondhoz, é.n. augusztus 11. (1889 után)