Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)
BORBÍRÓ FANNI: „Csevegés, zene és egy kis tea..."
Wohl-lányok cserébe megkapták, hogy a szellemi elit, a jó társaság tagjai lehettek és a vendégek megválogatásával diktáltak is a tekintetben, hogy ki számít ezen társaság tagjának. Ezen kölcsönös presztízserősítés mellett ők a kapcsolatépítésre és az úri társaságról szóló információk begyűjtésére, valamint esetenként lobbizásra is „használhatták" szalonjukat. Mindemellett egy érdekes ellentmondás is végighúzódott a Wohl lányok életén: miközben a helyes viselkedés, társalgás, öltözködés, egyszóval a jó ízlés - talán kissé sznob - szakértői voltak, egyúttal dolgozó nők is, akik akár épp a szalonjuk vendégei közül szereztek maguknak újabb szerzőket lapjukhoz. Az anyagi körülmények elválasztották őket társaságuk egy részétől, főképp arisztokrata barátaiktól, bármennyire igyekeztek is ezen felülemelkedni, és gondolták úgy, hogy ők „egy társaság". Janka így panaszkodik Justhnak: „Lássa, ez az átka az anyagi lekötöttségnek, egy dolog, mit Ön soha sem ismert, mert sok tekintetben a pénz adja meg az embet nek a hiányzó szárnyakat melyek nélkül a röghöz tapad. Mi egész életünkön át e szárnytalanságban szenvedtünk s ha olykor sikerül egy-egy tollacskát kierőszakolni a sorstúl, az igen rövid útra szolgált s úgy jártunk csaknem mint Ikarus..." 55 Ezt az ellentétet igyekezett Janka tanácsadó műveiben is áthidalni vagy feloldani. Ő nem vette olyan szigorúan a rangra vonatkozó illemtani előírásokat, erről ír \s Az idem című könyvében: „A mai nap e három tényező: születés, tanultság és vagyon, nem 55 Wohl Janka levele Justh Zsigmondhoz, 1889. december 31. 56 [Wohl Janka]: Illem. A jó társaság szabályai. elegendő arra, hogy valakit »valodi úr«-nak tekintsünk, annak, amit az angol »gentleman«-nek nevez. Ehhez még más valami is kell. Sőt azt merjük állítani, hogy e három tényező nélkül is teljes, tökéletes „gentleman" lehet valaki. Nem mintha tagadni akarnók a születés és nemes vér előnyeit, de ma már nem mondhatja az ember: nemes vagyok és ennél fogva gentleman is!" A rang szerinti megkülönböztetés a társaséletben szerinte nem az igazi gentleman jellemzője, ellenkezőleg: „a valódi nagyúr és úrinő mindig egyforma udvarias és figyelmes, sőt még udvariasabb és figyelmesebb olyanok iránt, kik rangban alatta állnak." 56 ' A kívülállás és igazodás ellentétére jő példa a Műbarátok Köre is, amelyről olvashattuk Janka gunyoros beszámolóját, később mégis aktívan részt vett az egyesület tevékenységében, mert fontosnak tartotta céljait, s mert ki akarta nyilvánítani odatartozását. Wohl Janka elsősorban az irodalomból élt, konkrét és átvitt értelemben is, és a kotszak irodalommal foglalkozó női között talán a legjobban neki sikerült megőriznie szerkesztői szuverenitását. Egyfajta értelmiségi függetlenséget ért el, amelyet nem befolyásolt sem a neme, sem a származása, csupán a tehetsége. Társaságépítő szerepe mellett szerkesztői, irodaimári mivolta volt identitásának legfőbb eleme. Abban a korszakban kevés nőnek siketült a jó értelemben véve igazi profinak lennie úgy, mint neki. Útmutató a müveit társaséletben. írta egy nagyvilági hölgy. Bp., 1880. 5-6., 25-26. old.
