Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

MERÉNYI HAJNALKA: A Pulszky-Szalon

Pulszkyra: „Én csak köszönetemet fejezem ki neki. 0 talán nem is gyanítja, hogy mily jól esik egy rideg körülményekkel, vagyontalansággal küszködő s emiatt míveltségénél alantabb álló emberek társaságába sodort ifjúnak egy-egy órára mívelt embert megillető bánásmódban részesülni."

9 Az 1860-as évek elején, amikor a család Itáliába költözött, az angol élet „szögletességeit" követően - bár az ott töltött tizenegy év után nehéz szívvel búcsúztak el Angliától - még könnyebben ment a beilleszkedés az olasz élet fesztelenségébe. 1861-ben több állomás után a Pulszky család Firenzében telepedett le, és egy hatalmas villát béreltek, így végre lehetőség nyílt nem csupán a családfő egyre gazdagodó műtárgy- és könyvgyűjteményének elhelyezésére, hanem arra is, hogy házuknál nagyobb vendégséget tartsanak. így születtek meg a firenzei „szombat esték", a majdani pesti szalon ősei: „Művészek, tudósok, írók, angol, francia és amerikai turisták, kiknek hozzánk ajánlóleveleik voltak, s a flórenci társaság legműveltebb része gyűlt akkor össze nálunk. Garibaldinus bajtársaim s republikánus barátaim némileg vörös színt kölcsönöztek ezen mulatságoknak, melyeknél sohasem hibázott jó zene, szép nők, szellemes társalgás s híres nevek. Feleségem rendkívül jó háziasszony volt; értett ahhoz, úgy összehozni a vendégeket, hogy senki se unatkozzék; maga is kitűnően értvén a zenéhez, nem volt zenészi notabilitás, mely Flórencen keresztül utazva nem kereste volna a meghívást szombati estélyeinkhez. ... Szalonom nemzetközi jellege vonzóerővel bírt az olaszokra is." 9 Veress, II. 340. old. 10 Pulszky, II. 377-78. old. 1866-ban aztán nagy csapás érte a családot: Pulszky Teréz két nagyobb gyermekükkel, Flarriettel és Gáborral Magyarországon járt fürdőkórán, és néhány nap leforgása alatt mindhárman meghaltak tífuszban. Pulszky, aki ekkoriban már a hazatclepedést fontolgatta, de nem akart kegyelemért folyamodni, a ttagédia miatt különleges császári engedéllyel léphetett magyar földre, és ezután végleg az itthon maradás mellett döntött. Az ezt követő egy-két évben a társasélet háttérbe szorult a Pulszky famíliában: a családi veszteség hosszú időre rányomta a bélyegét a családfő és az anya nélkül maradt négy gyermek, Ágost, Károly, Polyxéna és az alig ötéves Garibaldi lelkére. Ezekben a hónapokban, években kellett Pulszky Ferencnek közel két évtizedes emigrációból hazatérve felelevenítenie és újra megerősítenie kapcsolatát az itthoni politikai és tudományos elittel, meg kellett találnia a helyét a magyarországi viszonyok között. Ekkor már elmúlt ötvenéves, de sikerült egy további, több évtizedig tartó tudományos-közéleti pályát megalapoznia. Az emigrációból való hazatérését követően, a kiegyezés idején tagja lett a Deák-pártnak, ekként folytatva az 1839-40-es országgyűlésen indult politikusi pályáját. Képviselőként közel haláláig dolgozott a Parlamentben, bár a Szabadelvű Pártból 1878-ban Bosznia okkupációja miatt kilépett. Politikai tevékenysége mellett 1869-től 1894-ig igazgatta a Nemzeti Múzeumot; kortátsai és a későbbi igazgatók is őbenne látták a múzeum modern szervezetének kialakítóját, aki valósággal „fényt derített" az intézményre.

11 A Nem11 Szilágyi, 30. old.