Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

MERÉNYI HAJNALKA: A Pulszky-Szalon

zeti Múzeum mellett számos más magyarországi közgyűjtemény fő szervezője volt ezekben az évtizedekben, 1870-ben megválasztották a magyarországi múzeumok és képtárak országos felügyelőjévé. Tudományos tevékenységének köszönhetően számos tanulmányt publikált a történelem, a művészettörténet és a régészet területén - tagja lett a Kisfaludy Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Történelmi Társulatnak, a Régészeti Társaságnak és a Magyar Tudományos Akadémiának, amelynek egy időben alelnöki tisztét is ellátta. Valósággal nélkülözhetetlen figura lett az élet számos területén - ezt mutatják Mikszáth Kálmán szavai is: „Az öreg Pulszky nélkül nincs semmi. I la dolgozni kell, Pulszky Ferencet rántják elő, ha mulatni kell, akkor is Pulszky Ferenc válik be a legjobban, ahova okos ember kell, ott van az öreg Pulszky, ahova ravasz diplomata szükséges, azt is elvégzi az öreg, ahol tudomány kívántatik, az mind az öreg dolga, ha valaki ócska cserepet talál a szántóföldjén, azt is Pulszkyval nézeti meg előbb, és csak azután adja oda a gyereknek játszani. Akinek valami gondolata van, az mind őhozzá siet konzultálni, s az is, akinek semmi gondolata nincs... Egy napig sem tudnánk meglenni nélküle."

12 Mindezek ismeretében aligha csodálkozhatunk azon, hogy lánya, Polyxéna az egyik évben születésnapi jókívánságai között a „még soká boldogul élj" mellett az is ott áll, 12 Mikszáth Kálmán szavait Szilágyi János György idézi. In: Szilágyi, 42-43. old. 13 Pulszky Polyxéna levele apjához, Pulszky Ferenchez. Szécsényben, 1870. szeptember 15-én kelt levél. 14 Ferenczy, 94. old. 15 Pulszky Ferenc levelei Pulszky Polyxénához. 1881. november 18-ai levél. hogy ne kelljen apjának olyan sok ülésre járnia esténként.

1 De Pulszky Ferenc - ahogyan egyik életrajzírója fogalmaz - „nemcsak tanulmányai és a politika között osztotta meg idejét, hanem a társas élet örömeitől sem vonult vissza."

14 Rendszeresen eljárt sakkozni a Casinóba,

1 elnöke volt az Angol Társalgó Körnek

1 és - ami házigazdaként Magyarországon és külföldön is elismertté tette őt - szombatonként szalont tartott a nemzeti múzeumbeli igazgatói lakásban. Az okos, sokat tapasztalt házigazda, számos londoni, párizsi és német szalon egykori kedvelt vendége olyan összejöveteleknek adott otthont a múzeumban, amilyeneket a pesti tudományos és művészvilág jobbára csak hírből ismerhetett addig. Concha Győző így emlékezett meg erről Pulszky Ferencről mondott emlékbeszédében: „Vidám szórakozásra házi tűzhelye köré gyűjtve szombat esténként a tudomány, az irodalom, a művészet munkásait, ezekben szemmelláthatólag, kézzelfoghatókig megmutatta, ami nálunk hiányzott, a tiszta szellemi életnek a politika, a gyakorlati pályák mellett önálló világát, azoknak külön rendjét, akik kizárólag az igazságnak kutatására, a szépnek kiformálására szentelték életöket."

17 A „tudomány, az irodalom, a művészet munkásai", mondja Concha Győző, a szellem embere tehát a meghívottak nagy része a múzeumi estéken. Itt, a szín16 Ennek ülésein nem csak felolvasásokat tartottak: rendszeresek voltak a közös étkezések, a kisebb ünneplések. A körnek többek között tagja volt Vámbéry Ármin és Éber Nándor is. Minderre lásd: Fővárosi Lapok 1881/1. 57., 98., 207., 223. old. 17 Concha, 56. old.