Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

SAMU NAGY DÁNIEL: Csengery Antal társaságai

hoz kötődött, inkább Csengery és a köztük levő egyre mélyebb politikai felfogásbeli különbségek vezettek a „szakításhoz". Csengery ugyanis a végsőkig bízott a békés, országgyűlésen keresztülvihető átalakulás megvalósíthatóságában, míg a fiatal radikálisok egyre türelmetlenebbül áhították a forradalmat mint a szükséges átalakulás motor1848 végén felállt a Pesti Hírlap szerkesztői székéből, majd 1849 májusában hivatalt vállalt a Szemere vezette Belügyminisztériumban, és közreműködött egy nyíltan köztársasági érzelmű lap, a Respublica működtetésében, ezért a világosi fegyverletételt követően menekülnie kellett. Szatmátban bujdosott, de 1849 végén már visszatért Pestre, s a haditörvényszék felmentette.

16 1850-es évek: irodalmi körből „nagy mogulok páholya" Pestre való visszaérkezésekor a társasági élet teljes hiányát tapasztalta: szinte mindenki elmenekült. Egy kis irodalmi kör alakult azokból a kevésbé „kompromittálódott", fiatalabb művészekből, akik a városban maradtak. Kezdetben egy asztal körül elfértek, s leginkább a fiókjaiknak dolgoztak, illetve egymásnak mutatták meg mű15 Arany László, Lm., 467. old.; Papp Ferenc úgy tudta, hogy a pisztolyok Kemény Zsigmondéi voltak. Papp Ferenc: Báró Kemény Zsigmond, NI. Bp., 1922-1923.1. 379. old.; Csengery Antal, Lm., 418-419. old. Csengery Antal apjának. Pest, 1847. december 23.; Jókai Mór, Lm., 73., 99. old.; Fábri Anna, Lm., 706. old. 16 OSZKK Quart. Hung. 2422. Csengery Antal Egressyné König Rózához. Szatmár, 1849. október veiket. Közéjükjárt el néha, s Gyulai Pált is ebből a körből ismerte meg, aki később közeli barátja lett.

17 1850-ben még sötétnek és kilátástalannak ítélte a jövőt, befelé fordult, s az imént említetten kívül nem járt társaságba. Kétszer elment Jókai Morékhoz, de unta magát, s panaszolta, hogy csak a politikáról akartak vele beszélgetni. Ez egyrészt fájó emlékeket ébresztett benne, másrészt úgy étezte, hogy környezeténél jártasabb a politika tudományában, s nem volt kedve a tanár szerepében tetszelegve különböző összefüggéseket közérthetően elmagyarázni. Nem akarta azt sem, hogy különcnek tartsák csak azért, mert az elmúlt eseményekről, főleg Kossuth megítéléséről egyéni, a közvéleménnyel nem egyező álláspontja volt (mélyen elítélte Kossuthot). Inkább a színháztól és az irodalomról szeretett volna társalogni, mert ezek érzelmileg semleges témák voltak számára, s a „boldog békeidőkre" emlékeztették. Felháborította, hogy Jókai és felesége, Laborfalvy Róza, az irodalmat és a színházat nem meggyőződésből, hanem pénzért művelték. Egyszóval a társaságban gőgösen viselkedett, Jókait pedig sem ekkor, sem később nem szívelte. Rajtuk kívül csak Szigligeti Edével találkozott néha, s egyszer-kétszet elment színházba, egyébként egész nap otthon ült.

18 Amikot azonban állást talált, s töb26.; Erdélyi János levelezése, Hl. S, a. r., jegyz.: T. Erdélyi Ilona. Bp., 1960.1. 354. old. Nádor Ferenc Erdélyi Jánoshoz; Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Szerk.: Pálmány Béla. Bp., 2002. 590. old. 17 Szilágyi Sándor: Rajzok a forradalom utáni időkből. Bp., 1876. 8. old.; Gyulai Pál levelezése, 1843-1867. Szerk.: Somogyi Sándor. Bp., 1961. 47. old.