Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)
SAMU NAGY DÁNIEL: Csengery Antal társaságai
bé-kevésbé megbarátkozott az új helyzettel, újra elkezdett társaságba járni, főként Kazinczy Gábor szalonjába, s felelevenítette az esti teázásokat is: a hét meghatározott napján írók, publicisták jártak fel hozzá. 19 1851 szeptemberében családos ember lett: König Róza özveggyé válása után két hónappal megtartották az esküvőt. 20 A források tanósága szerint mindvégig bensőséges viszonyban éltek egymással. 1852 és 1862 között nyolc gyermekük született, de csak négy élte túl a kisgyermekkort: Lóránt {1856), Olga ( 1858), Leona ( 1860) és Etelka (1862). Csengeryné tevékeny, korának haladó szellemiségű asszonya volt, aki maga is dolgozott: franciából és németből fordított meséket a Alagyar Nép Könyve, s színdarabokat a Nemzeti Színház számára. 21 Csengery büszke volt feleségére, házasságukban - a kor felfogásához mérten egyenrangü partnernek tartotta, s a nőkkel kapcsolatos megnyilatkozásaiban általában is modern nézeteket vallott. A rendszer kereteihez alkalmazkodva az 1850-es években azon fáradozott, hogy minél több tehetséges embert, elsősorban írót, költőt csábítson fel vidékről Pestre, 18 Csengery Antal, Lm., 420. old. Csengery Antal Egressyné König Rózához. Pest, 1850. január 30.; OSZKK Quart. Hung. 2422. Csengery Antal Egressyné König Rózához. Pest, 1850. január. 19 Deák Farkas, Lm., 722. old.; Salamon Ferenc: Irodalmi tanulmányok, I. Bp., 1889. VII. old.; Pais Dezső, Lm., II. 170. old.; Veress Dániel: Szerettem a sötétet és a szélzúgást. Kemény Zsigmond élete és müve. Kolozsvár, 1978.135. old. Kazinczy Gábor (1818-1864): országgyűlési képviselő, az Akadémia levelező- és a Kisfaludy Társaság rendes tagja. 1835-ben Pozsonyba ment az országgyűlésre. 1848-ban képviselővé választották, s követte az országgyűlést Debrecenbe. A világosi fegyverletétel után perbe fogták, de amnesztiát nyert. Egy ideig mert úgy érezte, hogy olyan időkben, amikor tilos politizálni, az irodalom területén lehet alkotni, s ezzel ébren tartani a „nemzeti közszellemet". Önmagáról tudta, hogy nincs költői, szépírói vénája, de értett a szervezőmunkához, ezért saját feladatát egy fővárosi, tevékeny és tehetséges írói kör megszervezésében jelölte ki; ennek szellemében dolgozott azon, hogy Arany Jánosnak és Gyulai Pálnak állást, megélhetést találjon Pesten. Társaságuk nagyjából 1855-től vált jól elkülöníthetővé és meghatározhatóvá. Ide tartozott többek között Deák Ferenc, Kemény Zsigmond, Gyulai Pál, Arany János, valamint Salamon Ferenc, Hunfalvy János, Pompéry János, és még néhányan mások 23 >• is. Lazán szervezett, nehezen körülhatárolható csopottosulás volt ez, a közös nevezőt az értelmiségi lét, az alkotásban pozitivista-tealista szemlélet, a magyarság szellemi fejlesztésére való törekvés, valamint az olyan - egyelőre magántársalgásokban hangoztatott - politikai nézetek jelentették, mint az 1848-ban elért eredményekhez való ragaszkodás, az újabb forradalom mindenáron való elkerülésére törekvés és a béPesten tartózkodott, majd Borsod megyébe költözött. 1861-ben is képviselő. 20 Vasárnapi Újság, 1904. 20. sz.; Eötvös József: Levelek. Bp., 1976, 219. old.; Csengery Antal, Lm., 440. old. Csengery Antal apjához. Pest, 1851. szeptember 25. 21 Vasárnapi Újság, 1904. 20. sz.; Csengery Antal, Lm., 445. old. Csengery Antal apjához. Pest, 1854. május 25.; Pesti Napló, 1855. április 20.; A magyar sajtó története, II. Bp., 1985 . Szerk.: Kosáry Domokos - Németh G. Béla. 11/1. 453. old. 22 Gyulai Pál, Lm., 84. old. Pákh Albert Gyulai Pálhoz; Csengery Antal Összegyűjtött Munkái (CSŐM), I -V. Bp„ 1884. IV. 253-254. old.
