Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)
KABA ESZTER: Fáy András baráti társasága
hunyt, vagy lemondott akadémiai tagságáról. Mindkettő jelentős mozgást eredményezett, hiszen előrelépésre csak a megüresedett helyek feltöltésével volt lehetőség egészen 1870-ig, amikor a rendes tagok számát 60-ra emelték. A leggyakoribb eset az, hogy a tagok végigjárták a ranglétrát (legalábbis részben), persze akadtak kivételek is. Maga Fáy nem fogadta el a rendes tagságot, ezért rögtön tiszteletbeli taggá választották, majd később az Akadémia igazgató tagja lett. 19 A Kisfaludy Társaság 20 Az első kötet 46 bejegyzője közül 21 volt tagja a Kisfaludy Társaságnak. A tagság elnyerésének időpontja 1836 és 1868 közé esik. Közülük 6 alapító tag, és még 11 nyerte el tagságát a harmincas években. A második kötet 33 emlékírója közül 12 tagja a társaságnak; a tagságot 1837 és 1876 között nyerték el. Ám itt a legtöbben nem a harmincas, hanem a hatvanas években lettek tagok, szám szerint heten. Ez mintegy 25 éves késés az előző kötethez képest, pedig, ha jól megfigyeljük, az átlagéletkorban messze nincs ekkora különbség, tehát a második hullámnak jóval tovább kellett a tagságra várnia, mint az elsőnek. Persze itt is joggal mondhatni, hogy az alapításkor fel 19 A tiszteletbeli tagságot 1830-ban az emlékkönyvbe jegyzők közül Fáyn kívül csak Schedius Lajos kapta meg, aki ekkor - mint már erről szó volt - 73 éves, míg Fáy maga 44! 20 Kisfaludy Károly tiszteletére létrehozott emléktársaság, célja a magyar irodalom fejlesztése. 1836-ban alapították a költő barátai és írótársai (Bajza József, Bártfay László, Bugát Pál, Forgó György, Helmeczy Mihály, Stettner György, Szalay kellett tölteni a helyeket, ezért az első kötet bejegyzői megint csak előnnyel indultak. Érdekes adalékul szolgálhat a Tátsaság történetéhez, hogy a második kötet tanúsága szerint akadt, aki 1847-ben, illetve 1848-ban nyerte el a tagságot, tehát a működés a szabadságharc alatt sem szünetelt. A tagok közül 3 személy kivételével mindenki tagja az Akadémiának is; a három tag foglalkozása színész. Fáy András baráti tátsasága a reformkori Pest vezető közéleti elitjének része volt. A baráti társaság tagjai meghatározó szerepet töltöttek be a hazai irodalmi életben, lapokat szerkesztettek, pedagógiai kérdésekről vitatkoztak, nevükkel rendszeresen lehetett találkozni a lapok magyar színjátszást bemutató rovatában. Többségük ott található a nemzeti haladás eszményét célul kitűző Akadémia és a honi irodalom fejlesztését könyvkiadással is segítő Kisfaludy Társaság tagjai között. Magánéletükben is összejártak, néhányuk pesti házában (Bártfay László, Karács Ferenc és neje) irodalmi és társaséleti szalon alakult, amely a kor neves, haladó szellemű politikusainak, fiatal és idősebb íróinak kedvelt találkozóhelye lett. Emellett rendszeresen összejöttek Fáy pesti otthonaiban és híressé vált fóti szüretjein is. Imre, Toldy Ferenc, Vörösmarty Mihály és Walther László). Arra vállalkoztak, hogy kiadják a költő életművét, és szobrot állítsanak emlékére. Érdekes, hogy az alapító 10 tagból 6 az emlékkönyvbe is jegyzett. Fáy maga nem volt alapító tag, de még ebben az esztendőben felvették a társaságba többek közt Czuczor Gergellyel, Péczely Józseffel, Kölcsey Ferenccel együtt.
