Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

VÖLGYESI ORSOLYA: Kuthy Lajos estélyei

Kuthy Lajos estélyei VÖLGYESI ORSOLYA A

z 1840-es években a nyilvánosság szerkezetének átalakulásával egyre nagyobb jelentőségre tettek szert a társas élet legkülönbözőbb színterei. Az irodalmi élet szereplői nem utolsó sorban éppen a társas együttlét lehetősége miatt látogatták rendszeresen a Nemzeti Színház előadásait, valamint az általuk kedvelt kávéházakat és vendéglőket, vagy éppen a népszetű pest-budai kirándulóhelyeket. A közösségi színterek mellett fontos feladatuk volt az írók és irodalomszervező személyiségek otthonában működő szalonoknak is, amelyek egyfajta közvetítő szerepet játszottak a magánszféra és a nyilvános terek között. Az 1840-es évek írói szalonjai közül a népszerű novellaíróé, Kuthy Lajosé volt az egyik legismertebb és legkedveltebb. Kuthy Lajos szalonjának működéséről egykorú források nem állnak rendelkezésünkre, e téma feldolgozásakor tehát csak néhány későbbi visszaemlékezésre és emlékirattá támaszkodhatunk.

1 Ezek a művek azonban a 19. század utolsó harmadában keletkeztek, időben meglehetősen távol az általunk vizsgált időszaktól, az 1840-es évek derekától. A visszaemlékezésekből kirajzolódó Kuthy-képet erősen meghatározta továbbá az író pályájának az 1850-es évekbeli alakulása, az a tény, hogy a reformkor népszerű novellaírója, a kivégzett gróf Batthyány Lajos egykori személyi titkára, majd az 1848-as miniszterelnöki iroda igazgatója a Bach-rendszerben állami szolgálatba állt, és 1853-tól mint Szatmár me1 Ezek számbavétele alapján legutóbb Fábri Anna foglalta össze mindazt, ami Kuthy szalonjáról tudható: Fábri Anna: Az irodalom magánélete. Irodalmi szalonok és társaskörök Pesten 1779-1848. Bp., 1987. 664-675. old.