Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)
MAGYAR ERZSÉBET: Kertek, parkok Buda-Pest társaséletében a 19. században
betöltött konkrét szerepükkel, valamint a róluk kialakított, illetve kialakult képpel. A parkok és magánkertek, a „legerőteljesebben ható művészet" 3 eme alkotásai a séta, a látni és láttatni elvét követő fontos társasági rítus helyeiként váltak a társasélet alapvető színterévé. A „városi zöld" sokoldalú jelentőségét a kortársak is felismerték. Kialakításuk, fejlesztésük érdekében számos koncepció született. A 19. század elején forrásaink számos promenádot és úgynevezett „társalgási kertet" 5 , „Platz zur Conversation"-t 6 említenek Pesten. Ezek az elnevezések a városi kertek és parkok két fő funkcióját is tükrözik: a magányosan vagy családi, baráti körben tett gyalogos séta, kikocsizás, illetve kilovaglás, valamint a társas együttlét más formái. 7 A csendes elvonulás, 8 elmélkedés, szemlélődés mellett a látvány, a nem egyszer művészien kialakított, idilli környezetben, valamint az onnan nyíló festői kilá2 A Múzeum-kert érdekes példáját nyújtja a parkok, kertek szerepének a Buda-pesti, de egyben a hazai társaséletben is, hiszen nem csupán annak teréül szolgált, hanem már létrehozása, rendezése érdekében is jelentős társasági eseményekre került sor: többek között hangversenyekre, színházi előadásokra és bálokra, amelyeknek bevételét a kertalap kapta meg. 3 D. Sz. Lihacsov: A kertek költészete. A kert- és parkstílusok szemantikájához. A kert mint szöveg. In: Történelem és mítosz. Szentpétervár 300 éve. Bp., Argumentum, 2003. 282. old. t König, Gudrun: Kulturgeschichte des Spaziergangs. Spuren einer bürgerlichen Praktik 1780-1850. Wien, Böhlau, 1996. 5 Zolnai Ma: A magyar biedermeier. Bp,, Holnap, 1993. 29. old. G Schams, Franz: Vollständige Beschreibung der königlichen Freystadt Pest in Ungern. Pest, Hartleben, 1821.391. old. tásban való gyönyörködés, a felüdülés, levegőzés, testmozgás, forrásvíz-, tej-, illetve fürdőkúra 9 is vonzotta a látogatókat. Mindezek mellett Buda-Pest parkjai, közülük is elsősorban a Alargitsziget, a Városliget és a maga szerényebb módján - az Orczy-kert egyik legfontosabb funkciója a társas együttlét volt. Nem csupán a tájkert, promenád/sétány, korzó, üdülőhely, hanem egyben a „mulatókert" 10 szerepét is betöltötték. A társasélet olyan eseményeinek adtak teret, mint családi, illetve baráti csoportok „kirándulása" a „városi zöldbe", a kint tartózkodó ismerősök felkeresése, véletlen találkozások, új ismeretségek kötése, közös mulatságok: vendéglőkben, kávéházakban, mutatványos és színi előadásokon, szabadtéri koncerteken, nyilvános bálokon, jótékonysági rendezvényeken, népünnepélyeken. A kertek és parkok a 19. század embere számára a korabelihez viszonyítva is sokkal 7 „Vasárnapon a díszes világ a dísztelennel együtt ott mulatja magát, egy ember a másikat kritizálja, eszik-iszik, (...)." Gaál György: A'tudóspaiótzavagy Furkáts Tamásnak Mónosbélbe lakó sógor-urához írott levelei. Buda, K.A. Hartleben 1803. t. IV. 4. levél, 40. old. 8 „Itt, a természet szép ölén ámulva pihenek, bájos csendjén felejtem a világi zajt (...).Szabadnak érzem magamat szabad barátom karján, s lelkem szendergésiben nem érzem vonódni utánam lánczaim s kötelékeim, melyek kit-kit kötve tartanak világi pályáján." Fáy András: Levéltöredék Pestről. Felső Magyarországi Minerva (1825), 491-492. old. 9 Kósa László: Fürdőélet a Monarchiában. Bp., Holnap, 1999. 10 Schams, Franz: Vollständige Beschreibung der königlichen Freystadt Pest in Ungern. Pest, Hartleben, 1821.388. old. Az angol pleasure garden megfelelője.
