Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

MAGYAR ERZSÉBET: Kertek, parkok Buda-Pest társaséletében a 19. században

Kertek, parkok Buda-Pest társaséletében a 19. században A Margitsziget MAGYAR ERZSÉBET A

városi parkok és a magántulajdonban lévő, de a nyilvánosság számára megnyitott kertek fontos szerepet játszottak a 19. századi Pest-Buda társaséletében: a különböző tátsadalmi rétegek önreprezentációjának meghatározó színterei voltak. A téma kutatása különösen érdekfeszítő, hiszen ekkor indul meg az ország központjává emelkedő Buda-Pesten olyan zöldterületek kialakítása és fejlesztése, amelyek fontos kulturális, politikai és gazdasági, országos, de esetlegesen az országhatárokon is túlmutató jelentőségű eseményeknek biztosítottak teret. Budapest közparkjai és magánkertjei tehát kulturális emlékezetünk meghatározó jelentőségű helyei, a szónak mind konkrét, mind elvont értelmében. Jobbára ma is létező, élő, állandóan és ciklikusan változó, valós tétek, amelyekegy folytonosan alakuló hagyomány hordozói. A városi parkok és kertek a nyilvánosság színtereiként a kultutális emlékezetnek nemcsak közegei, hanem egyben jelképei is. „Materiális" értelemben a fizikailag behatárolható terek, az idő folyamán is formálódó együttesek, az esztétikai, illetve művészettörténeti vizsgálat tárgyát képezhetik.

1 A művelődés- és mentalitástötténeti megközelítés azonban elsősorban funkcionális és szimbolikus aspektusukkal foglalkozik: a város életében 1 Buttlar, Adrian von: Az angolkert. Galavics Géza: Magyarországi angolkertek. Bp., Balassi, 1999.