Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

TULI ANDREA: A zöld színpad

voltak a bontakozó sztárkultusz első képvi­selői. A közönség érdeklődése a pályán túl is elkísérte őket. Különös, zárt világot al­kottak, amely nemcsak a hivatásos zsokék jobbára idegen származásából adódott, de szokványostól eltérő életmódjuk is hozzá­járult ehhez. A versenylovaglás a polgárságba való in­tegrálódás kitűnő lehetőségét nyújthatta. A világháború előtti években az istállótulaj­donosok átlag 2500 korona havi bért fizet­tek az első zsokénak, míg a másik zsoké havi bére körülbelül 500 korona volt, ame­lyet a nyertes és vesztes lovaglásokért fize­tett díjak növeltek még havi 1300-1800 koronával. Ha figyelembe vesszük, hogy egy-egy zsoké általában több istállónál is vállalt lovaglást-de kettőnél bizonyosan -, akkor a hozzávetőlegesen 6000 koronás jö­vedelmükkel a társadalom kiváltságosabb rétegeinek életszínvonalát engedhették Nézők a pad tetején „... a zöld gyepen nyerhető könnyű pénz reménye elszédítette az egyszerű embereket is. "

Next

/
Oldalképek
Tartalom