A Farkasréti Temető 1. - Budapesti Negyed 40. (2003. nyár)
TÓTH VILMOS A Farkasréti temető története
lozó és harangtorony épült Módos Ferenc és Krassói Virgil tervei szerint, Kapuváry Gusztáv kivitelezésében. Maga a ravatalozó öt helyiséggel rendelkezett, melyből a középső három összenyitható volt az ünnepélyes, reprezentatív temetésekre. A ravatalozó előtti teret U alakban árkádos sírboltokkal övezték. Ekkor létesült a főkapu, a körülötte álló, üzletnek szánt épületek, valamint a temető szimbolikus ábrákkal díszített vaskerítése is. A Farkasréti temető kis temploma a két világháború közötti fővárosi egyházi építészet egyik kiemelkedő példája, a funerális művészetben pedig a korszak talán legjelentősebb alkotása volt. A Tér és Forma című szaklap a szellemes alaprajzi megoldást és a nagy szintkülönbség ötletes kihasználását emelte ki, továbbá az anyagiak ügyes előteremtését: a főváros ugyanis „közel ötszáz halott részére biztosítva kriptát, az ezeknek eladásából befolyó összeg előlegezéséből megépítette a temető új templomát", amelynek elrendezése „lehetővé teszi ennek a temetőtől független használatát is és a megkívánt kegyhelyszerű kálvária létesítését ünnepélyes körmenetek céljára." 34 A bejárati együttes néhány évvel később, a bombázások és az ostrom során nagyrészt elpusztult, kiégett. A templom romjain később kolumbáriumok épültek, melyek a megmaradt altemplomi sírboltokat fogják közre; az urnafalak vonala pontosan jelzi az egykori templom tömbjét és alaprajzát (2002-ben az egész komplexumot felújították). Az egykori harangtornyot 1958-ra munkásmozgalmi urnaházzá alakították át, párhuzamosan a Kerepesi úti 3i A budapesti Farkasréti temető kápolnája és ravatalozója. Térés Forma, 1938:293-295. old. munkásmozgalmi pantheon kiépülésével (de ma is eredeti helyén található a torony vaskapuja, amelyen a Halotti beszéd első szavai olvashatók). A templom pótlására 1977-ben adták át a Szabó István tervezte farkasréti Mindenszentek-plébániatemplomot, a sírkert főbejáratával szemben. A ravatalozó átalakítását Makovecz Imre tervezte 1975-77-ben, puszta átalakításnál azonban jóval többre került sor. Farkasréten valósult meg az organikus építészet egyik legjelentősebb 1990 előtti produktuma, egyúttal pedig a ravatalozók egyedülálló hazai példája jött létre. Makovecz alkotása, a speciális épülettípusjellegéből adódóan, befelé reprezentál, a fő hangsúly a középső ravatalozóhelyiség belső kialakítására esett. A biomorf, sőt antropomorf, barlangszerű tér meghatározó része a fabordázat, mely egyértelműen emberi mellkast idéz fel. A bordák a mennyezeten egy gerincoszlopra emlékeztető középső részbe torkollnak, a koporsóhely pedig a szimbolikus rest szívéhez került. A belső tér a feltámadó Krisztus, valamint egyik legfontosabb ószövetségi prefigurációja, Jónás történetét is felidézheti. /V kapura kívül angyalszárny-motívumok kerültek, a csónakorrú fejfákra emlékeztető ülőhelyeket, valamint a koporsóhely mögé illő, mozgatható keresztet és életfát Mezei Gábor tervezte (utóbbiak a ravatalozó mindennapos használata során rövidesen tönkrementek). A ravatalozó eredetileg öt, az 1991-es átalakítás óta három helyiséggel működik. A Farkasréti temető főbejárarával szemben 1913-ban avatták fel az első közös kegyeleti helyet, Horvay János Jó Pásztor-