Heltai Jenő breviárium 2. - Budapesti Negyed 39. (2003. tavasz).

Fáy Dezső illusztrációja Az ezerkettedik éjszaka első kiadásához 1939 FEKETE HASSZÁN (vihog): Ühüm! FEHÉR HASSZÁN (csodálkozik): Furán vihogsz. FEKETE HASSZÁN (vihog): Van rá okom. FEHÉR HASSZÁN (vállát vonja, indul): Megyek! FEKETE HASSZÁN (nagyotkiált): Dehogy mégy, átkozott! (Övéből nagy kést húz előj Maradsz! FEHÉR HASSZÁN (megáll): Minek? FEKETE HASSZÁN: Hasszán, nevetni fogsz. FEHÉR HASSZÁN: Nevetni? Mért, te jámbor? FEKETE HASSZÁN (kését mutatja): Nézz ide! Jómagam is az volnék, ami te. FEHÉR HASSZÁN (áhnélkodik, elejti a két batyut): Rabló? FEKETE HASSZÁN (bólint, közeledik hozzá a késsel): Az ám! Nem nappali, silány, Ki alkudozva pénzt vagy életet kér. De vad, kegyetlen éjjeli zsivány, Mingyárt ölök. FEHÉR HASSZÁN (elérzékenyül, kitárja két karját): Keblemre, testvér Én is, te is rabló! Barát, nem idegen. Allah akarta. Áldja meg utad!