Heltai Jenő breviárium 1. - Budapesti Negyed 38. (2002. tél)

utasítottam vissza ezt a nemtelen ajánlatot, azt feleltem, hogy nem leszek hazaáruló, magyar író leszek. A kritika azóta többször megmagyarázta nekem, hogy csak magyarul írok, de nem vagyok magyar író. 16. Egy kései interjújában Heltai elmondta, hogyan avatta be őt Bécsben Herzl a cionista — akkor még — tcrvezgetéseibe. „A kitűnő ebéd után sétára indultunk. Ma már tudom, hogy nem véletlenül, a bécsi zsidó negyed utcáit jártuk. — Jól figyelj rám. Unokaöcsém vagy, közös törzsről származunk. Elmondom neked: nagy fába vágtam a fejszémet. Meglepetten hallgattam Tivadart. Azt hittem, valami nagy irodalmi vagy talán színházi vállalkozásról akar beszélni. — Meg akarom csinálni a zsidó államot. Teljes őszinteséggel meg kell mondanom, ma, csaknem hetven esztendő után, hogy alig tudtam felfogni a mondat súlyát. — Neked kell elvállalnod, hogy Magyarországon elterjeszd a gondolatot. Meg kell szerezned az egész magyar zsidóságot ennek a mozgalomnak. — Nem vállalom — válaszoltam. —Azért, mert semmiféle olyan érzés nincs bennem és szívemben, az értelmemben, mely arra ösztönözne, hogy ezt a feladatot elvállaljam. Megmondom neked egészen őszintén, én nem vagyok zsidó. Én magyar vagyok. — Vigyázz! Ne feledd el, amit mondok. Azt mondtad, nem vagy zsidó, magyar vagy. Hallottam ezt én jó néhány európai nyelven, de vigyázz! Egyszer majd az orrod alá dörzsölik, hogy nem vagy magyar. De akkor már késő lesz! Azóta sokszor jutott eszembe ez a beszélgetés. Nem is olyan sokat kellett haladnia az időnek, amíg meggyőződtem róla, hogy igaza volt. De akkor már késő volt." 17. Heltai unokabátyja történelmi lépésére ellenkező lépéssel válaszolt: kilépett a zsidó hitközségből — és nem lépett be egyetlen hitfelekezetbe sem. Egészen ritka jelenség volt ez nálunk a kilencvenes években: Heltai volt az egyik első nyilvánítottan felekezet nélküli magyar állampolgár.