Heltai Jenő breviárium 1. - Budapesti Negyed 38. (2002. tél)

Mikor egy úr azt sóhajtja: » Szeretlek!«, Oeivába húzódik a foltos petymeg. Hangosan hortyog a leopárd, Az éjszakázás neki nagyon árt. A víz alá bukik a fóka, Mert ennek a sok zajnak a fele se móka. Az oroszlánketrec előtt Mindenki lábujjhegyen Megyén, S ijedt Léptekkel továbbsiet. Eszébe jut a régi, nagy igazság, Melyet leírt egy városi tanácsos: »Az alvó oroszlánt Fölkelteni nem tanácsos. « Minden olyan hangulatos, Es a belépő-díj csak egy hatos. A padokon Egymással rokon Lelkek üldögélnek. Az állatkertben éjjel szép az élet! Egymáshoz simulnak, Szem szembe néz, Kézben a kéz, A lomb sűrű, Ilyenkor nem fontos a jegy-gyűrű, Fontos csak egy: az ifjú vér. Az úr csókot kér, A hölgy, akinek az arca piros, Kötőelve mondja: » Nincs más gondja ? Az állatok etetése tilos! « 151. Találkozás (Napsugaras, őszi délután a szomorú és kietlen Állatkertben. Az oroszlánketrec előtt egyjobb sorsra érele??iesfiatalember jár föl-alá és versenyt lépked az elkeseredett orosz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom