Heltai Jenő breviárium 1. - Budapesti Negyed 38. (2002. tél)

Iónnal. Néha kiveszi az óráját (nem az oroszlán, hanem a fiatalember), és megnézi. Mittelen jel arra vall, hogy türelmetlenül vár valakit. Ez a valaki nemsokára meg is je­lenik egy eléggé elfátyolozott hölgy alakjában. A fátyolos hölgy tétova lépésekkel tart az oroszlánketrec felé. A fiatalember észreveszi a hölgyet, kipirult arccal, izgatottan siet eléje. A hölgy — akit az előzmények után ifjúnak és bájosnak kell minősítenünk —• a fá­tyolon keresztül mosolyogni próbál.) A FIATALEMBER (hevesen): Végre! Végre!... Már azt hittem, el sem jön. Meg mertem volna esküdni arra, hogy nem jön el, mert becsületszavát adta arra, hogy eljön. Másfél órája várom. De mindegy. Csakhogy eljött! (Lel­kesen.) Csakhogy eljött! A FIATAL HÖLGY (ijedten): Ne kiabáljon úgy! A FIATALEMBER (súgva): Csakhogy eljött! Miért késett? A FIATAL HÖLGY: Őszintén megvallva, alig találtam ide. Először vagyok itt... Micsoda furcsa ötlet volt is, hogy itt találkozzunk? Legalább biz­tonságban vagyunk itt? A FIATALEMBER: Ki lát itt minket? Senki! Az oroszlán, a tigris, a sakál, az elefánt és a jó Isten, aki mindent lát. De ők nem számítanak. Ember pe­dig, amint látni méltóztatik, nem jár erre... A FIATAL HÖLGY (föllebbendfátyolát): Az ám! Tudja, hogy ez az ötlet nem is olyan rossz? Megjegyzem magamnak. A FIATALEMBER (megdöbbenve): Megjegyzi magának? A FIATAL HÖLGY (ártatlanul): Ostobaságot mondtam? A FIATALEMBER: Nem, nem. (Büszkén.) Ez az ötlet az én találmányom. Min­dig bevált. A FIATAL HÖLGY: Többször is próbálta már? A FIATALEMBER (zavartan): Nem!... Hiszen tudja, hogy csak magát szere­tem. (Lelkesen.) Ó, Laura! Csakhogy eljött! Csakhogy eljött! A FIATAL HÖLGY (ijedten): Ne kiabáljon úgy! A FIATALEMBER (súgva): Csakhogy eljött! Köszönöm. A FIATAL HÖLGY: Eljöttem, igen eljöttem... Tudja, azt mondtam magam­ban, miért ne szerezzek örömet ennek a jó Aladárnak? Meg aztán egyút­tal az állatkertet is megnézem. A FIATALEMBER (megdöbbenve): Megnézi az állatkertet? A FIATAL HÖLGY (ártatlanul): Ostobaságot mondtam? A FIATALEMBER: Nem, nem! A FIATAL HÖLGY: Mondtam már, hogy még sohasem voltam itt. Alig talál­tam meg az oroszlánketrecet. Tehát ez az oroszlán? A FIATALEMBER: Igen... ez az oroszlán... A FIATAL HÖLGY: Egy kicsit sárga... Nem gondolja?

Next

/
Oldalképek
Tartalom