Heltai Jenő breviárium 1. - Budapesti Negyed 38. (2002. tél)

A jó tanács Még akkor történt, amikor Heltai Jenő a Vígszínház dramaturgja volt, hogy egy egészen ifjú ember a darabját nyújtotta át neki. Amikor néhány hét után ismét eljött, Heltai a következő tanácsot adta a szerzőnek: — Az első felvonást meghagyhatja, a másodikat dolgozza át, írjon egy egészen új harmadikat, és ha elkészült vele, az egészet dobja tűzbe. 71. Csak rövid ideig maradtam a Vígszínházban, mert sok akadálya volt egyéni nézeteim érvényesítésének. Visszatértem első szerelmemhez, az újságíráshoz. Fenyő Sándor az Egyetértést szerkesztette, oda mentem. De csakhamar más kezekbe került a lap s én megváltam tőle. Ekkor az állásnélküliség hosszú és szomorú ideje következett el rám. Dolgozni ugyan dolgoztam így is, de nem sokat és kedvetlenül, írásaimmal inkább a hetilapokat, A Hetet, az Új Időket kerestem fel. Végre 1903-ban munkatársa lettem a Pesti Hírlapnak. 72. Heltait kérték fel a „János vitéz" daljáték verseinek megírására. A zeneszerző Kacsóh Pongrác, szövegíró Bakonyi Károly. A zeneszerző komoly, tekintélyes úr szigorú munkatempót diktált a bohém költőnek, rendszeres időközökben jelentkezett az újabb dalszövegért. Eljátszotta a már megzenésített költeményeket, a zongora hangjára megjelent Vali, a négy esztendős Bözsi és az éppen csak totyogó Mici, valamennyien tudták már a „János vitéz" elkészült dalait. A lakás megtelt izgatott várakozással. Vali ruhát csináltatott, férjét az íróasztal mellé kényszerítette. A finom úr zeneszerző rezzenetlenül vette tudomásul a háziasszonynak sváb kifejezésekkel fűszerezett, a bérkocsisok gazdag szókincsét túlszárnyaló kitöréseit. 73. Bakonyi rendkívül el volt keseredve. Első nag)' sikere, a Bob herceg után szerzőtársai, Martos Ferenc és Huszka Jenő, elváltak tőle és nélküle csinálták meg új operettjüket. Bakonyi panaszkodott, hogy senkije sincs, aki mellé álljon, nincsen pénze s hivatkozva a régi barátságra, kért, hogy segítsek én rajta. Elmesélte, hogy Petőfi „János vitézéből" akar operettet írni és már