Anka naplója. 1944. március 14-1945. március 5. Feljegyzések a háborús Budapestről - Budapesti Negyed 37. (2002. ősz)

megjelenik, Endre László Gyomron van ebben a pillanatban és kúrálja a lá­bát. Hitler állítólag olyan sürgönyt intézett Pálffy-hoz, amilyent csak minisz­tetelnököknek szokás. Rossz szemmel nézik a németek a Lakatos kotmányt. Kristóffy állítólag tényleg tárgyal. (A napokban Tornai azt mondta a hivatal­ban, hogy tátgyalnak Ankarában: Bethlen, Szüllö és Kánya; másnap találko­zott Napó Valkóval, írt neki Kánya, hogy látogassa meg, 2 hónapja fekszik be­tegen — Balatonalmádiban!...) Ma délelőtt azt mondták a hivatalban, hogy a németek most mindent a kezükbe fognak venni. Hát még van valami kézbe venni való? Márkus meséli, hogy Rommel Cegléden van! Úgy látszik készü­lünk Olaszotszág sotsára, mint „Németország erőd" szerencsétlen előszobá­ja, vagy egyebe! Kokas még harctéri rémhistóriákat is mesél. Október 3. Egész nap vihatos hideg eső, este 7° van. Kint olvasunk Marival az alsó ve­randán W-ig. Ma telik le a „határidő" a „Magyarság" szerkesztősége sze­rint, de hála Istennek nincs bombázás. Október 4. Játkálok a krokodil-neszeszerrel, cipőt szeretnék csináltatni belőle, mett teljesen a végére járok már annak, ami van. Egy parafatalpas 300 P. Mari ru­hacsináltatása 108 P. volt. Egy cső kukorica, amit mindig felhoznak a hiva­talba (ez most divatos étel, tele vannak az utcák kukoricával) eddig 1 P volt, de múlt szombaton már 2.40 pengőt kértek étté. Egy kg birkasajt (feketén, másképpen nincs) 23 P. Zsír kilója 40 P. Kiderül, kellemes, de hideg idő. Mari megjön az iskolából. Előzőleg diót szedtem; a csirkéket is becipeltük a téli ólba. Aztán torna, vacsora a konyhá­ban, mert csak ott van meleg és elsötétítés; fürdés. Kicsit olvasunk még Marival az ágyamban, én is leoltok '/210-kor. Legjobb álmomból légi veszély sziréna kelt fel, aztán riadó 10.20-11.20-ig. Mati kiszalad hozzám takaróval, de overallba és harisnyába öltözve és lefekszik a kis pamlagra. Lőnek, de mi rögtön elalszunk újra. 12-kor egy pillanatra ránézek az órára, de nem tudom, hogy lefújtak-e már. 6-kor zavarom Marit a szobájába, ő is olyan mélyen aludt, hogy azt mondja: „Ne menj hivatalba, hiszen még riadó van!" Úgy lát­szik mégis volt valami a „Magyarság"-ék határidejében. Október 5. Boli ír, hogy haza akar jönni pesti iskolába. — Olvasunk Marival a fenti bal­konon, torna, lefekvés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom