Peremhelyzetek – szociográfiák - Budapesti Negyed 35-36. (2002. tavasz-nyár)

KŐBÁNYAI JÁNOS Biztosítótű és bőrnadrág

is nyelt ő Sándor mellett eleget: nem hivatalos brigádvezetőhelyettesként a nemszeretem dolgok rendre rámaradtak. A kibogozhatatlan elszámolású ügyletekben Sándor néha úgy fordította, hogy a többiek szemében ő váljon gyanússá. Az is igaz, hogy a nagy pénzeket, mint a többi brigádtag, ő is Sán­dor vállalkozó kedvének köszönheti. De Sándor most éppen nem bolt és otthon is úgy alakultak a dolgok, hogy most kell önállósulni. Az új brigád megalakulása szorosan összefügg a Vendel és családja közti konfliktussal, a lakóhelyi közösségi mozgások áttevődnek vállalati színtér­re, aminek a bontóbrigád a kerete. Vendel a falu másik végibe házasodott, apósa közelébe költözött, anyagi­lag függetlenedett Sándortól és apjuktól (aki szintén bontó volt, és ma azon kevesek egyike, akik nagyjából a jószágból élnek), a régi családdal minden szempontból lazultak a kapcsolatai. — Ezek azt hiszik — fakadt ki egyszer Vendel —, hogy én az új rokon­sággal mindenféle üzleteket csinálok, és tudj isten, milyen dolgok történ­nek, amikből ők kimaradnak. Az új brigád megalakulása, egyúttal Vendel kiválása a családból. A brigád­tagok többsége az új rokonságból került ki, kivéve Gusztit, aki viszont egy korábbi konfliktus nyomán hagyta ott Sándor brigádját. A szakítás persze nem végleges a testvérek között, alakulhat úgy is, hogy Sándornak sikerül összehoznia a tsz-bontást, és Vendel ismét társul vele. A családi-rokonsági alapon szerveződő brigád szokásos jelenség a bontóknál. A brigádszerkezet­nek is vannak szinte törvényszerűen alakuló mozzanatai, így például az, hogy takarító-mindenes asszony, esetleg lány kell a brigádba. Ez privilegi­zált munkakör, elsősorban a brigád vezető joga, hogy feleségét Pestre hozza. Bontással természetesen nem foglalkozik, de törődnie kell a férfiakkal, vi­zet hord, öltözőt takarít, ebédet melegít, bevásárol. Előfordul, hogy férje tekintélye jogán sok minden alól mentesül, de akkor is azon a címen van je­len, hogy ennyi férfi körül kell az asszonyi kéz. — Nem mindig a brigádvezető az igazi főnök. Előfordul, hogy a társaság esze és legfőbb tekintélye valami miatt nem akar vagy nem lehet hivatalo­san is főnök, de ténylegesen ő vezeti a vállalkozást. Ebben az esetben az ő legmegbízhatóbb embere kerül a brigádvezetői posztra, de mindenki szá­mára világos, hogy igazából ki a főnök. A brigád nem egyenrangúak, még csak nem is egyívásúak társasága. Első­re ez furcsának tűnik, hiszen magukat szervezik, és ebből az következne, hogy azok állnak össze, akik egymásban feltétel nélkül megbíznak, akik mindenben haverok. Erről azonban szó sincs. A brigádvezető körül van egy mag, ők az első osztályú tagok, munkában, pénzben kedvezményekre szá­míthatnak a többiekkel szemben. Meglehet, a brigádvezető nem is áll fe-

Next

/
Oldalképek
Tartalom