Krúdy és Pest - Budapesti Negyed 34. (2001. tél)

FÁBRI ANNA „Mit lehet írni Pestről?"

írta őszikék), de sokszor felidézte a szá­zadvégi-századfordulós szigeti életet is, amelyben gyakran vendégeskedett. A szál­lóban akkor különc írók éltek (Bródy Sán­dor, Salamon Ödön és mások) és olykor tit­kos (mert tiltott) párbajok zajlottak. 4 Mindent tudott a Szigetről, ismerte a fá­kat, az ösvényeket, a romokat, a lóvasút pá­lyáját, a Duna-parti kilátást, a nyári esték neszeit és illatait, a ködös téli nappalok csendjét, a lombok napfénnyel tarkázott árnyékait, a bóesés és a jégzajlás hangjait. A téli Margitsziget (és a befagyott, zajló Duna) a való életen kívül eső színhelyek­ként kerül elő a Hét Bago/y-ban, de fontos (elindító) szerepet kap a Boldogult úrfiko­romban (sőt, a Bródy Sándor vagy a nap lovag­ja) történetében is. Feltűnően sok a téli város- és utcakép a Krúdy-művekben, s tanúságuk szerint a télnek (és különösen a havazásnak) erőtel­jes izoláló hatása van, s nemegyszer mese­beli hangulatokat kelt: „odakünn kék volt az ablaküveg — mondja az elbeszélő a Hét Bagoly-bm. — A hó nagy pelyhekben hul­lott alá és a szemközt levő bérház teteje oly fehér volt, mint egy álomvilágbeli kasté­lyé."' 15 A Boldogult úrfikoromban sör- és pör­költszagú vendéglői történetét egyenesen az efféle elszigetelődés alakítja költőivé: „A Király utcára nyíló ablaktáblák mögött ugyanis mind sűrűbben rengő-ringatózó hóesés keletkezett, néha olyan nagy pelyhek is mutatkoztak, amelyek bizonyá­ra valamely meggondolandó üzenetet is hoztak magukkal a szép másvilágról. Ugyanilyen hólakodalom mutatkozott a »Becs városához« címzett helyiség udvari ablakain át, ott is, itt is bőségesen havazott [...] elvarázsolt állapotba jutottak a fogadó vendegei... A hóesés kiszakítja az embereket a való­ságos időből, s visszavezeti őket az egysze­rű örömökkel teli, megelégedett élethez. A hó elvágja az utcák, városrészek kapcsola­tát, lehetetlenné teszi a modern közleke­dést, a villamosok és automobilok helyén szánkák tűnnek fel, s visszatér a régi — el­veszettnek hitt — világ hangulata: „Hosszú idő óta ez volt a valódi tél Pesten. Az öreg polgárok felvidámodva emlékeztek hasonló telekre, a villamos hetekig nem tudta áttörni a hótorlaszt, amely az Üllői úttól kezdve a Ferenc körutat elzárta, leg­több udvaron hóembert állítottak a gyer­mekek; tél volt, vidámság korszaka, piros orrok, jó étvágyak, meleg kezek ideje." 47 Nem véletlen választás tehát, hogy oly sok Krúdy regény játszódik télen: a megállt vagy megállítani kívánt idő problematikája hangsúlyozottan téli környezetben jelenik meg az Oszt utazások, a Napraforgó, a Hét Ba­goly, a Boldogult úrfikoromban, illetve A kék­szalaghőse történeteiben. A tél határozottabban különíti el a külső és belső tereket, mint a nyár, amikor a nyi­tott ablakok bepillantást engednek a laká­43 Krúdy Gyula: Toldi éjszakája. In: Krúdy Gyula: Irói arcképek I. 45 Krúdy Gyula Bp., 1957. 238-252. old. S. a. r.: Kozocsa Sándor. 46 Krúdy Gyula 44 Krúdy Gyula: Bródy Sándor, vagy a nap lovagja. Uo. //., 4/ Krúdy Gyula 240-432. old. Hét Bagoly. Lm, 835. old. Boldogult úrfikoromban. Uo., 1165-1166. old. Hét Bagoly. Uo., 839. old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom