Krúdy és Pest - Budapesti Negyed 34. (2001. tél)

FÁBRI ANNA „Mit lehet írni Pestről?"

írta őszikék), de sokszor felidézte a századvégi-századfordulós szigeti életet is, amelyben gyakran vendégeskedett. A szállóban akkor különc írók éltek (Bródy Sándor, Salamon Ödön és mások) és olykor titkos (mert tiltott) párbajok zajlottak.

4 Mindent tudott a Szigetről, ismerte a fákat, az ösvényeket, a romokat, a lóvasút pályáját, a Duna-parti kilátást, a nyári esték neszeit és illatait, a ködös téli nappalok csendjét, a lombok napfénnyel tarkázott árnyékait, a bóesés és a jégzajlás hangjait. A téli Margitsziget (és a befagyott, zajló Duna) a való életen kívül eső színhelyekként kerül elő a Hét Bago/y-ban, de fontos (elindító) szerepet kap a Boldogult úrfikoromban (sőt, a Bródy Sándor vagy a nap lovagja) történetében is. Feltűnően sok a téli város- és utcakép a Krúdy-művekben, s tanúságuk szerint a télnek (és különösen a havazásnak) erőteljes izoláló hatása van, s nemegyszer mesebeli hangulatokat kelt: „odakünn kék volt az ablaküveg — mondja az elbeszélő a Hét Bagoly-bm. — A hó nagy pelyhekben hullott alá és a szemközt levő bérház teteje oly fehér volt, mint egy álomvilágbeli kastélyé."'

15 A Boldogult úrfikoromban sör- és pörköltszagú vendéglői történetét egyenesen az efféle elszigetelődés alakítja költőivé: „A Király utcára nyíló ablaktáblák mögött ugyanis mind sűrűbben rengő-ringatózó hóesés keletkezett, néha olyan nagy pelyhek is mutatkoztak, amelyek bizonyára valamely meggondolandó üzenetet is hoztak magukkal a szép másvilágról. Ugyanilyen hólakodalom mutatkozott a »Becs városához« címzett helyiség udvari ablakain át, ott is, itt is bőségesen havazott [...] elvarázsolt állapotba jutottak a fogadó vendegei... A hóesés kiszakítja az embereket a valóságos időből, s visszavezeti őket az egyszerű örömökkel teli, megelégedett élethez. A hó elvágja az utcák, városrészek kapcsolatát, lehetetlenné teszi a modern közlekedést, a villamosok és automobilok helyén szánkák tűnnek fel, s visszatér a régi — elveszettnek hitt — világ hangulata: „Hosszú idő óta ez volt a valódi tél Pesten. Az öreg polgárok felvidámodva emlékeztek hasonló telekre, a villamos hetekig nem tudta áttörni a hótorlaszt, amely az Üllői úttól kezdve a Ferenc körutat elzárta, legtöbb udvaron hóembert állítottak a gyermekek; tél volt, vidámság korszaka, piros orrok, jó étvágyak, meleg kezek ideje."

47 Nem véletlen választás tehát, hogy oly sok Krúdy regény játszódik télen: a megállt vagy megállítani kívánt idő problematikája hangsúlyozottan téli környezetben jelenik meg az Oszt utazások, a Napraforgó, a Hét Bagoly, a Boldogult úrfikoromban, illetve A kékszalaghőse történeteiben. A tél határozottabban különíti el a külső és belső tereket, mint a nyár, amikor a nyitott ablakok bepillantást engednek a laká43 Krúdy Gyula: Toldi éjszakája. In: Krúdy Gyula: Irói arcképek I. 45 Krúdy Gyula Bp., 1957. 238-252. old. S. a. r.: Kozocsa Sándor. 46 Krúdy Gyula 44 Krúdy Gyula: Bródy Sándor, vagy a nap lovagja. Uo. //., 4/ Krúdy Gyula 240-432. old. Hét Bagoly. Lm, 835. old. Boldogult úrfikoromban. Uo., 1165-1166. old. Hét Bagoly. Uo., 839. old.