Krúdy és Pest - Budapesti Negyed 34. (2001. tél)
FÁBRI ANNA „Mit lehet írni Pestről?"
tekkel lejtenek a Bécsből idekerült sanzonettek." A pesti utcák sohasem üresek a Krúdyművekben. Éjszaka „éjszakai emberek"kcl népesülnek be (azaz a nappali magányosokkal, a nagyvárosi élet hajótöröttjeivel és megcsömörlöttjeivel): mulatók, játékbarlangok, kocsmák és örömtanyák vendégeivel; hajnaltájban pedig a hazatérő lumpokkal, éjszakai pincérekkel, zenészekkel, nyomdászokkal és szerkesztőkkel. Ha nincs is (az Ady Endre éjszakái címmel közreadott kötet írásait leszámítva) kizárólagosan a pesti éjszaka világában játszódó műve Krúdynak, alig van olyan, amelynek ne lenne „éjszakai fejezete". Legtöbb pesti regényében a titkos élet, a titkos én, az elfojtott vágyak megnyilvánulásának ideje az éjszaka, éppúgy, mint a mindenekfelett tisztelt mester, Shakespeare szamárfejes vígjátékában vagy az oly kedvelt romantikusok (E. T. A. Hoffmann és Hans Christian Andersen) meséiben és a régtől ismert, babonás, valamint az újonnan megismert, szakszerű álomfejtésekben. 52 Tudattalan énjével találkozik (illetve általa vezettetik) egy sötét terézvárosi utcán a temetésrendező (az Asszonyságok díja főhőse), s efféle titkolt (és cinikus) ego kíséri Rezeda Kázmért is hajnalba nyúló éjszakai útjain a Nagy kópé történetében. E műveken kívül nagyjelentőségű éjszakai események illeszkednek még például az Oszi utazások a vörös postakocsin budai, valamint a Napraforgó, a Jockey Club és a Rezeda Kázmér szép élete pesti fejezeteibe. (Az éjszaka nappalokat más megvilágításba helyező természete nagy erővel mutatkozik meg számos Krúdy-elbeszélésben is, s központi szerephez jut többek közt a halál közelségétől hirtelen érdekessé vált Széplaki Titusz történetében.) 53 A magányos éjszakai járókelők útját alig keresztezik járművek, amelyek nappal benépesítik az utcákat, s mint a nagyvárosiasság elengedhetetlen tartozékai, egyszerre jelentenek látványosságot és forgalmi akadályt a gyalog közlekedők számára. Elmondható, bog)' minden rendű és rangú közlekedési eszköz feltűnik a Krúdy-művek Budapestjén, még a mentő, a gyászhintó és a hullaszállító kocsi is, sőt, éppen ezek ablakaiból vethetők a legélesebb pillantások az olykor szinte csupán animális életet élő városra. (Nagy szerepet kapnak e járművek az Asszonyságok díja egyes fejezeteiben — már csak azért is, mert a főhős sí Krúdy Gyula: Hét Bagoly. I.m., 902. old. 52 Krúdy és a freudizmus kapcsolatának feltárásával még adós a Krúdy-irodalom, arra nézve azonban, hogy ez a kapcsolat létezett, nemcsak Freudra való hivatkozásai — ide értve természetesen az Almoskönyv-e\ is — szolgálnak tanúságul, hanem az író lánya, Krúdy Zsuzsa könyve is, amely röviden ugyan, de mégis megemlíti, hogy Krúdy a háborús években a Royal szállóbeli Fsf-asztalnál csaknem minden este találkozott Ferenczi Sándorral. [Apóm, Szindbád. Bp., 1975.19. old.) Hogy Jung írásait és tanításait ismerte-e, arról még ennyit sem tudunk, mégis elgondolkoztató, hogy„Arnyék"-ként nevezi meg Rezeda titkos, kísértő énjét a Hogy kópé lapjain. Meg kell azonban jegyezni, hogy efféle motívummal és elnevezéssel — külföldi példák mellett — Jókai évtizedekkel korábban írott regényeiben is találkozhatunk, Az arany emberben éppúgy, mint az Enyim, tied, övé történetében. 53 Krúdy Gyula: A hírlapíró és a halál. (1928)
