Krúdy és Pest - Budapesti Negyed 34. (2001. tél)
FÁBRI ANNA „Mit lehet írni Pestről?"
Czifra János temetkezési vállalkozó. A Hét Bagoly vagy az Utolsó szivar az Arabs Szúr kéljél lapjain a hullaszállító kocsik pihenőhelyükön, a Szvetenay utcai hullaházhoz közeleső Arabs Szürke környékén állomásozva tűnnek fel: „A hullaszállító kocsisok estefelé, midőn az utolsó fuvart csinálták, az alkonyati pasasérral rendszerint állomást tartanak a korcsma előtt, mert éjszakára úgyis más kocsisok foglalnak helyet a bakon, ők elmennek aludni.") 54 Bár szó esik az automobilokról, a villamosokról és a földalattiról is, csak a lovas kocsik változatos fajtáit (ideszámítva a sínpályán haladó lóvasutat 55 és az omnibuszt is) érdemesíti arra az író, hogy komolyabb szerephez juttassa őket műveiben. Olykor egyenesen főszerephez is, mint az áthatolhatatlan, elzárkózó presztízs (egyszersmind a modernitás ellenében sikeresen felépített élet) szimbólumaként több regényben is feltűnő vörös postakocsit. Míg az előkelő kocsikat, hintókat úgy veszik szemügyre hősei, mint a nagybetűs élet titokteljes rekvizitumait, a zártfedelű, gondosan lefüggönyzött bérkocsik azért keltik fel figyelmüket, mert titkos szerelmeseket sejtenek bennük. 56 Több Krúdy-regény szenvedélyes szerelmi jelenete játszódik efféle zárt bérkocsikban, amelyek utasai a csókok hosszával mérik a megtett utat: „A jószagú, állatbőrrel, bársonnyal felszerelt kocsiban a budai Lánchídfőtől a Vérmezőig tartott az első csók. A kocsi ablakát belepte a zúzmara, valamint elhomályosította azt Zsófia lehelete, aki gyakorlott kocsikázó nő létére mindig rálehelt az ablakokra." 57 A bérkocsi azonban státusszimbólum is lehet: Krúdy több helyen utalt rá, hogy az igazán előkelő (vagy annak látszani igyekvő) emberek „számozatlan bérkocsin" közlekednek, amely voltaképpen valakinek (tartósabb ideig) kizárólagos rendelkezésére álló fiáker. Alvinczi Eduárd például, aki arisztokratikusán elzárkózik a nyílt utcán való megjelenéstől, s a legrövidebb távolságot is kocsival teszi meg a városban, szintén igénybe veszi ezt a lehetőséget, noha neki magának az exkluzív jármú, a vörös postakocsi is rendelkezésére áll. Effajta presztízs-fiákeren viszi ifjú pártfogoltját „tanulmányi" vagy még inkább „vizsga-kirándulásra" Róza néni, a Velsziherceg félvilági hősnője. „A »szamozatlan berkocsi« budapesti álom volt — írta később Krúdy kizárólag e járműnek szentelt tárcájában. — [...] A jövő, a váratlan szerencse, az előkelőség, anyagi függetlenség, gondtalan élet és tagadhatatlanul mindenki által észrevehetőjólét volt a számozatlan bérkocsi, amilyent bérelt Pesten jártában a perzsa sah, az angol trónörökös, Takova grófja 54 Krúdy Gyula: Hét Bagoly. I. m., 858. old. 55 A vörös postakocsi Rezeda Kázmérja lóvasúton viszi a színésznőket a Zugligetbe, a Boldogult úrfikoromban hősei pedig a margitszigeti lóvasúttal érik el a várost. 56 „A rendes találkahelyeken kívül vannak különösebbek, amelyek közül viszont a leginkább elfogadott, legközönségesebb már a csukott konflis"— írja Az erkölcstelen Budapest szerzőpárosa 1908-ban. Majd így folytatja: „Olvasó, ha a Stefánia út külső részén vagy Budán valahol látsz egy konflist, amelyet lassú, óvatos döcögéssel húz a gebe, és amelynek kocsisa eleresztett gyeplővel kezében, unottan bámul jobbra-balra — emelj kalapot, mert ebben a lefüggönyzött konflisban Afroditének áldoznak..." I. m., 46. old. 57 Krúdy Gyula: Hét Bagoly. I. m., 804. old. A Rezeda Kázmér szép é/efé-nek szerelmespárja is hasonló kirándulásra használja a fiókért. I.m., 112. old.
