Művészet a városban - Budapesti Negyed 32-33. (2001. nyár-ősz)

MŰVÉSZETI KÖZPONTOK, MŰVÉSZNEGYEDEK - HADIK ANDRÁS Műteremlakások, műtermes villák, művésztelepek Budapesten

zésével foglalkozott. Málnai Bélával közeli barátságban volt, 1916-1930 közt többször dolgozott együtt Sebestyén Artúrral. Néhány munkája: Alkotmány u. 19. sz. bérház (1906), Benczúr u. 48. sz. villa (1908. k.) stb. Mende Valér (1886-1918); építész, 1908-ban végzett a Műegyetem. Elsősorban Nagyvárad és Kecskemét számára dolgozott. Főbb művei: Kecskemét, Református főgimnázium és jogakadémia épülete (1910-13); Kecskemét, evangélikus egyház bérháza (1910-11); Budapest, Attila u. 91. sz. bérház (1912); Budapest, Belgrád rakpart 12. (1912-13) stb. Merényi Ferenc: Épületfajták Magyarországon (1890-1918). Kézirat, 1955. Magyar Építészeti Múzeum. 708-709. old. Nagy István, ifj. (P-1945 k.); építőmesteri oklevelet szerzett 1899-ben. Terveit mint műépítész írta alá, de nem tudni, hol végezte tanulmányait. Elsősorban budapesti bérházakat tervezett Lechner Ödön követőjeként: VII. Dob. u. 53., Schwarczház (1904-05); XIV. Thököly út 46., Szenes-ház (1905-06); VI. Paulay Ede u. 45., Hermann Nyomda és lakóház (1906 körül). Pákey Lajos (1853-1921); építész, a kolozsvári ipariskola igazgatója, városi építész. Bécsi tanulmányai után visszatért szülővárosába, ott és Erdély-szerte másutt is számos épületet tervezett (New York Szálloda, Technológiai és Iparmúzeum, Sétatéri Kioszk stb.). Unitárius lévén, több templomot tervezett ennek az egyháznak (Bölön, Székelyudvarhely, Dicsőszentmárton stb.) Hagyatékának jelentős része az unitárius egyház kolozsvári levéltárában és a Magyar Építészeti Múzeumban található. Gutmann Szabolcs nagyszebeni kollégának köszönöm a reprodukciókat. Péczely Béla (1898-19?); művészeti író, Budapest történetének és művészetének nagy ismerője, a Budapest szobrai és emléktáblái című mű társszerzője. Hagyatékának egy része a Magyar Építészeti Múzeumban található. Pongrácz (Popper) Szigfrid (18721929); Brünnben született. Bécsi tanulmányai után Budapesten telepedett le. Részt vett a budai királyi palota, majd a Corvin Áruház szobrászati díszítésében. Hagyatéki kiállítását a Nemzeti Szalon rendezte. Pór Bertalan (1880-1964); festő, Budapesten, Münchenben és Párizsban tanult. A Nyolcak alapító tagja. Sokoldalas szimbolikus kompozíciókat festett. Mivel 1919-ben a festődirektórium titkára volt, a Tanácsköztársaság bukása után emigrálnia kellett. Megjárta a Szovjetuniót is, majd Párizsból 1948-ban jött haza. Jelentős, ideológiailag problematikus alakja a modern magyar festészetnek. Reichl Kálmán (1879-1926); építész és festő, festeni Nagybányán tanult Hollósynál. 1900-tól a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban szerepelt műveivel. Főbb épületei: a Cukor utcai és a Kiscelli utcai elemi iskola (1910-12), a kelenföldi elektromos telep (1912-14) stb. Sámuel Kornél (1883-1914); szobrász, Budapesten, Münchenben tanult, majd Teles Ede műtermében dolgozott. 1909-től állított ki, hagyatéki kiállítását 1915-ben az Ernst Múzeum rendezte. Schikedanz Albert (1846-1915); Karlsruhéban és Bécsben tanult, majd Budapesten Szkalnitzky Antal és Ybl Miklós