Művészet a városban - Budapesti Negyed 32-33. (2001. nyár-ősz)

MŰVÉSZETI KÖZPONTOK, MŰVÉSZNEGYEDEK - HADIK ANDRÁS Műteremlakások, műtermes villák, művésztelepek Budapesten

mesélőt és a divatos festőt rengetegen látogatták, a nagy estélyeken illusztris vendégek hosszú sora vett részt. A házra később szomorúbb napok jöttek. 1899-ben Jókai megházasodott, és a fiatal színművésznővel, Nagy (Grósz) Bellával elköltözött. Feszty pedig 1905-re tönkrement, és a házat el kellett adnia. Bródy Sándor ötletére a Petőfi Társaság vette meg, és a Vágó testvérek tervei (1908) szerint átalakították Petőfi Házzá. Ez volt a Petőfi Irodalmi Múzeum elődje. Az Epreskert mutermes villáit és műtermét nagyrészt átépítették vagy lebontották, így rekonstruálható enteriőröket csak elvétve találhatunk; leginkább korabeli felvételek n y új t a n a k t á m pont o ka t. Az epreskerti művésztelep ügye ugyanakkor foglalkoztatta az építész-közéietet is. A Magyar Mérnök- és Építész Egylet 1887-ben pályázatot írt ki „egy minden oldalról szabadon álló épületben elhelyezett, lakással egybekapcsolt festő műterem" tervezésére. A program szerint a szalonnak és a műteremnek az emeleten kellett elhelyezkednie, a földszinten hatom szobával, az alagsorban cseléd- vagy házmcstcrlakással. Az I. díjat Bierbauer István nyerte cl (Épi/o Ipar, 1888). Mutermes villák Pesten és Budán Az 1890-es évek művészeti konjunktúrája lehetővé tette nagyobb szabású villák építését is. Különösen a jól kereső szobrászok jártak élen ilyen mutermes objektumok építésében. Elsőként Fadrusz János villáját kell megemlítenünk, amelyet a művész korai halála után hamarosan átépítettek belül az új tulajdonosok. Az épületet a II. világháború során találat érte és 1945 után lebontották. Terveit, amelyek a Magyar Építészeti Múzeumban találhatók, a művész barátja és munkatársa, a kolozsvári Pákey Lajos műépítész készítette. A tervek (1895) és a Magyar Építészeti Múzeumban fennmaradt egyetlen fotó arról árulkodnak, hogy az épület Budapest egyik legreprezentatívabb, a későhistorizmus jegyében épült mutermes villája volt. Az objektum három domináns eleme a téglalap alaprajzú, emeletes lakótömb, a hozzá csatlakozó háromszintes, a második szint felett kupolával fedett, szabályos nyolcszög alaprajzú főlépcsőház és a nagy műterem tömbje, amelynek négyzet alaprajzú második szintjéhez a földszinten kiegészítő terek csatlakoznak három oldalról. A lakótömb földszintjén találjuk a pincét az emelettel összekötő „cselédlépcsőt" és a három szobát, az emeleten pedig a hálószobát és még két szobát. A kis műterem, amelyet a szobrász felesége, Deréky Anna szobrász, festő és iparművész (1872-1950) használt, a lakótömbhöz jobb felé csatlakozik átlósan. A lépcsőtorony és a nagyműterem közt csigalépcső visz fel a műterem második szintjén lévő loggiára. A nagy műterem hanseni hatást tükröző emeleti ablakai is egyszerűsödtek az osztások elhagyásával. A nagy műteremhez két, kupolával zárt fülke csatlakozik a modell, illetve a rekvizitumok számára, a kis műteremhez pedig egy. Az egész épületegyüttest meghatározza az egyensúlyozás a szimmetria és az aszimmetria közt az alaprajzban, ugyanakkor külső megjelenésében festői hatás érvényesül. A tervező látható szándéka sze-