Művészet a városban - Budapesti Negyed 32-33. (2001. nyár-ősz)

MŰVÉSZETI KÖZPONTOK, MŰVÉSZNEGYEDEK - HADIK ANDRÁS Műteremlakások, műtermes villák, művésztelepek Budapesten

A Feszty-villa a Bajza utcában 1904 Vasárnapi Újság „... velencei ízű palotácska... " Béla tervei szerint 1884-ben. Voltak, akik az 1885-ös országos kiállítás pavilonjait állították fel a számukra biztosított telken — így Schickedanz Albert festő és építész a „Kárpátegyesületi" pavilont 1886-ban, Zala György pedig a Rimamurányi-Salgótarjáni Vasművek"'' pavilonját bővítéssel. Épült itt mutermes háza Donath Gyula szobrászművésznek, Szécsi Antalnak (szobrász, Lendvay u. 8.), amelyet később Teles Ede, majd íVIaróti Géza lakott, valamint Kőnek Ida festőművésznőnek (Kauser Gyula tervei szerint, 1890) is. A közérdeklődés központjában talán leginkább Feszty Árpádnak, a körkép festőjének Bajza utcai villája állt. A velencei ízű palotácskát a festő testvére, Gyula tervezte, Árpád intenciójának figyelembevételével; az alaprajzi elrendezés a mintegy 100 m

2-es műterem és Jókai Mór 50 m

2-es dolgozószobája köré szerveződött. A nagy 1 Eredetileg Quittner Zsigmond tervezte