Művészet a városban - Budapesti Negyed 32-33. (2001. nyár-ősz)
MŰVÉSZETI KÖZPONTOK, MŰVÉSZNEGYEDEK - HADIK ANDRÁS Műteremlakások, műtermes villák, művésztelepek Budapesten
helyzete pedig nem engedi, hogy szerencsésebb viszonyok közt élő külföldi kortársaink példájára maguk építsenek műtermeket" — panaszoljak gondjaikat jeles magyar képzőművészek 1886-ban. Az epreskerti művésztelep Az első fővárosi kezdeményezés a műteremgondok enyhítésére az epreskerti művésztelep létrehozása volt. Ennek gazdagon dokumentált, érdekfeszítő történetét Gábor Eszter közölte Az epreikerti művésztelep című tanulmányában 2 , így a telep kialakulásának csak néhány momentumát idézem fel A történet azzal kezdődött, hogy Huszár Adolf szobrászművészt 3 megbízták a Deákszobor elkészítésével, ugyanakkor 1879-ben az általa műteremnek használt „körjáték" épületét a Városliget rendezési terve szerint elbontásra ítélték; ezért kompenzációul az ún. Epreskertben kapott telket a Bajza és a Lendvay utca sarkán. A mutermes ház Gerster Kálmán tervei szerint épült fel 1880-1881-ben. Az épület elkészülte után néhány hónappal, 1881. október 26-án Münchenben tanuló magyar művésznövendékek, valamint írók és művészek kezdeményezésére értekezletet tartottak Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszternél közéleti férfiak és művészek részvételével, egy képzőművészeti akadémia felállítása ügyében. Már itt felmerült, hogy erre a célra a fővárostól kell telket kérni. Az értekezlet részti Budapest FŐVÓÍOS Levéltára IV.1407 b„ 4097/314-VII, 1886., Budapest Székesfőváros Tanácsának iratai., Tanácsi ügyosztályok központi irattóra. vevői legalkalmasabbnak a sugárúti villák mögötti Epreskertet találták. A területet a fővárostól 1882-ben megkapták — használatra —, bizonyos kikötésekkel („Az említett teriilet köztéri jellege fenntartassék, mi végből az egyes épületek önállóan, a pavilon-rendszer modorban lesznek elhelyezendők, az egyes épületek közti szabad terület pedig a magyar kormány által parkszerűleg berendezendő, kezelendő és fenntartandó lesz saját költségén"). Ezen a területen épült fel 1883-ban a müncheni akadémiáról hazatért Benczür Gyula műteremháza, öccse, Benczúr Béla tervei szerint, aki a már Münchenben (ahol 1873-tól 1881-ig dolgozott) is tervezett mutermes házakat (Rietzler szobrász műterem-bérházát és bátyja sógora, Gabriel Max házának és műtermének átalakítását). 1889-ben Gerster Kálmán tervei szerint készül el Stróbl Alajos számára a szobrászati mesteriskola épülete reprezentatív, klasszicista-négyoszlopos bejárattal. A képzőművészeti akadémia telkének átengedésekor „...a közgyűlés határozatikig kimondja, hogy az Epreskertnek a terven kitüntetett fennmaradó ...része szintén a képzőművészetek céljára tartatik fenn olyképp, hogy apróbb részletekben méltányos eladási feltételek mellett kizárólag oly hazai művészeknek fog eladatni, akik a fővárosban letelepedvén ott maguknak önálló műtermet, otthont akarnak létesíteni". Számosan folyamodtak telekért, természetesen nem mindenki sikerrel. Elsőként Aggházy Gyula festőművész müncheni hatású villája épült fel a már említett Benczúr ? Művészettörténeti Értesítő, 1990.1-2. sz. 22-69. old. 3 A tanulmányban említett művészek, építészek életrajzi adatai a tanulmány végén, a Függelékben olvashatók.
