Művészet a városban - Budapesti Negyed 32-33. (2001. nyár-ősz)

MŰVÉSZETI KÖZPONTOK, MŰVÉSZNEGYEDEK - BERECZ ÁGNES Festők, mítoszok, Párizs

A festő, ha vidéki Festők, mítoszok, Párizs Művészeti élet a 19. század második felének Párizsában BERECZ AGNES „Páva és meztelencsiga miféle kereszteződéséből, nemek miféle ellentétéből, micsoda faggyas izzadságból tudott kifejlődni ez a Gustave Courbet úrnak nevezett izé? Milyen kertész üvegbúrája alatt és milyen trágya segédletével? Bor, sör, csípős turha és vizenyő miféle kevercse növeszthette ezt a harsány, szőrös tököt, ezt a szépészeti bendőt, az egónak ezt az imbecillis és magatehetetlen inkarnációját?"

1 — kérdezte az ifjabb Alexandre Dumas 1871. június hatodikán kelt naplójegyzetében. Gustave Courbet egy bizonyos Régis Courbet és Sylvie Oudot negyedik gyermekeként jött a világra a Franche-Comté-i Ornans-ban, azaz nem pávakakas ivadékaként — bár ezt a festő nem biztos, hog)' rossz néven vette volna. Alexander Dumas Courbet felmenőivel kapcsolatos költői kérdései jól példázzák a Courbet személye és művei körül fellángoló viták hangnemét. Az ifjabb Dumas dühkitörésében szereplő földközeli vonásokkal csak kevesen büszkélkedhettek a 19. századi Párizs művészeti életében szereplő figurák közül. Azzal a feltevéssel pedig, hogy bor és sör erjedéke volna, kizárólag Gustave Courbet-t tisztelték meg. Igaz, olyanok is csak kevesen voltak, akik híres-hírhedt festőként részt vettek a Vendôme téri — Bonaparte Napóleon szobrával megfejelt — oszlop ledöntésében, nem is szólva Courbet számos, a kommün hónapjai alatt viselt közéleti tisztségéről. A festő-munkás, kommünár Courbet nem véI. ifj. Alexandre Dumas: Lettre sur les choses du jour. 1871. június 6. Idézi: T. J. Clark: Image of the People. Gustave Courbet and the Second French Republic, 1848-51 New York Graphic Society, Greenwich, lhames and Hudson, London, 1973.23. old.