Művészet a városban - Budapesti Negyed 32-33. (2001. nyár-ősz)

MŰVÉSZEK ÉS POLGÁROK: TÁMOGATOTTAK ÉS TÁMOGATÓK - MRAVIK LÁSZLÓ Budapest műgyűjteményei a két világháború között

Iáéval, míg a Herzog- és a Hatvány-gyűjtemények már sokkal rendezettebbek, s nem nehéz észrevenni a múzeumok belső tereit alakító vizuális elképzelések megjelenését. A dolgok áttekinthetők, a főbb darabok kiemelése tudatos, a szobák és termek nem mindig túlságosan lakályosak. Ez épp a legnagyobb kollekciókra jellemző, amelyek kialakításánál, mint tudjuk, hazai és külföldi szakértők működtek közte. A hazai tudósok alkalmazását a gyűjtők nem szívesen vették nagydobra, hiszen ez némileg sértette volna a gyűjtői hiúságot; ha van közös a 20. század gyűjtőiben, akkor ez a nagyon is érthető érzelem az. A két világháború közti időszak két legnagyobb magángyűjteménye báró Herzog Francisco Goya: Karneváli jelenet, készült 1815-1820 körül. Nemes Marcell gyűjteményéből került a Herzog-gyűjreménybe 1945-ben szovjet hadizsákmány lett „... a H

'erzog-gyűjtemény... a magyar finánc tőke apoteózisa volt, s mint ilyen, megismételhetetlen. "